Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

Büntetőjogi Döntvénytár. 85 van a közcsend megzavarása és csendháborítás esetében, annak megszüntetése végeit bármikor akár feljelentés, akár személyes tapasztalatok alapján a hivatalos beavatkozásra és a szükséges intézkedéseknek megtételére : nyilvánvaló, hogy a sértett községi hiró az esetkor, midőn a csendháborítás megszüntetése végett fellépett, hivatali kötelességét teljesítette és ennélfogva a vádlottnak az a tette, hogy ez alkalommal őt megsértette, bűncselekmény. A BP. 385. §. 1. a) pontjában megjelölt anyagi semmiségi ok tehát nem forog fenn. De alaptalan a BP. 385. §. 1. b) és c) pontja czimén emelt semmiségi panasz is; mert a vádlottnak a fentiek szerint meghatározott tette a Kbtk. 46. §-ába ütköző hatóság elleni kihágásnak helyesen minősíttetett s mert ez a kihágás, amely miatt a sértett községi bíró különben is azonnal megtette a feljelentést, hivatalból üldözendő. ¥ * = Hivatalos eljárásban van a kisbíró, mikor rendzavarást észlelve, az abban részi vevőket meginti. (B. J. T. 16. k., 333.) — Hivatalos eljárásban van ez egyenruhás pénzügyőr, bár külön megbízás és kiküldetés nélkül jár el. 117. számú •curiai teljes-ülési határozat.) 60. Azon hatósági iratok, melyek természetüknél vagy a törvény rendelete szerint titkosak, nem tartoznak azok közé, amelyek a sajtótörvény értelmében, habár hiven is közölhetők. Nem lehet kétséges, hogy a bűnvádi nyomozat és vizsgálat iratai, mivel azoknak nyilvánosságra hozatala az eljárás sikerét veszélyeztetheti, már ezen okból is titkosaknak tekintendők ; de titkosaknak nyilvánítja őket a bűnvádi perrendtartás is (63., 120. §.) annyiban, hogy megtekintésüket a hatósági közegeken kivül csak a terheltnek és védőjének és ezeknek is csak korlátozva engedi meg. A csendőri tény vázlat tartalmának hü közlése sem zárja ki tehát a bűnvádi eljárást. (Ouria 1907 január 15. 303/907. sz. a.) A debreczeni kir. törvényszék mint sajtóbiróság: megállapította, hogy vádlott a «Szabadság)) czimü napilapnak 1905. évi