Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

70 Büntetőjogi Döntvénytár. esküdtek a külön kérdésre adott feleletükkel azt állapították meg, hogy Cs. L.-nek a cselekmény elkövetésekor az elmetehetsége nem volt s jelenleg sincs olykép megzavarva, hogy amiatt akaratának szabad elhatározásával nem birt és nem bir, továbbá, hogy a terhére rótt cselekmény a P. I által P. I.-né személye ellen intézett jogtalan és közvetlen megtámadás elhárítására nem volt szükséges. Az esküdtbíróság tehát a törvénynek megfelelően itélt, midőn Cs. L. vádlott javára a Btk. 76. és 79. §-ok alkalmazását mellőzte, mert a megállapított ténykörülmények Cs. L vádlott részéről kizárják a jogos védelemnek s a beszámithatóságot kizáró elmezavarnak a fenforgását. Az alaptalan panasz tehát el volt utasítandó. * * = Társtettes gyilkosságban, ki a megfojtás alatt az áldozat kezeit tartja : BJT. 21. k. 211.; társtelles szándékos emberölés bűntettében, ki a megöite védelemre képtelen állapotban tartotta a Jdig, mig vádlott-társa az életkioltó cselekvést véghezvitte: Dtár XLX k.. í»2. ; sőt társtelles nemcsak az aki az éleikioltást eredményező pozitív ható erőt a szándékolt eredmény okozására irányozva tevékenységbe hozza, hanem az is, aki ezen erő megakadályozására szolgáló ellenálló erőt visszaszorítja s ezzel a bünteterdő cselekmény akadályozását meghiusítja Dárdán V>. k. 27. I. — Helyesen utasította el a kir. ítélőtábla a védőnek azt az indítványát, hogy a vádlott elmebeli állapota tekintetében tanuk hallgattassanak ki, mikor ama tanúvallomások az országos megfigyelő- s elmegyógyintézet, illetőleg a gyűjtőfogház orvosának szakvéleményeire való tekintettel lényegteleneknek látszottak: BDlár I. k., 121. sz. 53. A büntetendő eredményt maga után vont gondatlanság büntethetősége nem szűnik meg az állal, hogy az eredmény bekövetkezésére másnak, esetleg a sértettnek a gondatlansága is közrehatott. (Curia 1908 január 9. 177. sz. a.) A kir. Curia: A semmiségi panasz elutasittalik. indokok: A tábla Ítélete ellen a védő a vádlott csatlakozásával a BP. 385. §-áuak 1. a) pontja alapján azért jelentett be semmiségi panaszt, mert a vád alapjául szolgáló tett nem állapítja meg a gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségének tényálladékát. írásbeli indokolást is adott be a védő s abban azon az alapon kéri a vádlott felmentését, hogy a sértett maga az oka a megsérülésének, mert midőn a vádlóit el akarla kerülni, sértett a helyett, hogy lovát meglassította volna, versenyre kelt a vádlott kocsijával.