Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)
Büntetőjogi Döntvénytár. A nagyváradi kir. törvényszék: Dr. B. M. és B. K. vádlottakat bűnösöknek mondja ki az 1883 : XXV. tcz. I. §-ába ütköző és 2. §. szerint minősülő s'büntetendő a Btk. 96. § a szerint egymással anyagi halmazatban álló és pedig dr. B. M-t 29 rendbeli, és B. KM 20 rendbeli uzsora vétségében ama tényállás alapján, hogy vádlottak, akik uzsorás ügyletekkel iparszerüleg foglalkoztak, az adósoknak, illetve sértetteknek a szorultságát és tapasztalatlanságát felhasználva, nekik oly kikötések mellett hiteleztek s adtak fizetési halasztást, amelyek a vádlottaknak engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök állal az adósoknak és a kezeseknek anyagi romlását előidézni alkalmasok, de oly mérvűek is, hogv az esetek körülményeihez képest a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között a szembeötlő aránytalanság mutatkozik stb. (1903 október 24. 14418/903. sz. a.) A nagyváradi kir. tábla: A kir. törvényszék ítéletének azt a részét, melylyel dr. B. M. vádlottat 18 rendbeli uzsora vétségében bűnösnek mondotta ki, helybenhagyja s a 18 rendbeli uzsoravétségek miatt vádlottat az 1883 : XXV. tcz. 2. §-a alapján a Btk. 92. §. alkalmazásával összesen 540 K pénz mint főés 360 K pénz mint mellék- és 1 évi hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére mint mellékbüntetésre itéli stb. (1906 decz. 14. 3400/906. sz. a.) A kir. öuria: A semmiségi panaszokat elutasítja. indokok: Dr. B. M. védője a BP. 384. §-a 5. pontja alapján amiatt bejelentett semmiségi panaszát, hogy az 1883. évi XXV. tcz. 8. §. parancsoló rendelkezése ellenére az ügyletek megsemmisítése ki nem mondatott s annak jogkövetkezményei meg nem állapíttatlak, a kir. Curia alaptalannak találta, mert az a körülmény, hogy a kir. tábla a magánjogi igények, nevezetesen az uzsoraügyletek megsemmisítése s a jogkövetkezmények megállapítása tekintetében ítéletében nem intézkedett, nem képez oly szabálytalanságot, melyet a törvény semmiség terhe alatt eltilt. A vádlottak védői a BP. 385. §. 1. a) b) és c) pontjára, alapított semmiség okából is éltek semmiségi pansszszal, vitatván hogy a vádlottak cselekményében büntetendő cselekmény tényálladéka hiányzik, hogy a vádlottak uzsoraügyletekkel üzletszerűen nem foglalkoztak, s hogy elév ülés forog fenn. A kir. tábla tényként megállapította, hogy vádlottak a sértett feleknek 20% kamatra kölcsönöket adlak, hogy a kölcsönvevő sértetlek kevés vagyonú íöldmivesek \agy éppen vagyontalanok s a kölcsönöket nagyobbrészt életszükségleteik fedezésére veti ék fel, hogy a kölcsönösszegek legtöbb esetben kicsinyek voltak, s hogy a jégverés a járásban minden termést elpusztított s ezt vádlottak tudták is.