Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

Büntetőjogi Döntvénytár. 43 pedig a r. k. (emelőben ;i 11 éves, tehát akarata nyilvánítására tehetetlen sértett szoknyáját felemelve, reá feküdt és hímvesszőjét sértett szeméremlestének szeméremajkai közé illesztvén, így véle házasságon kivül nemileg közösült. Minthogy pedig eme tények a kétrendbeli, jelesül a másodízben elkövetett és befejezett erőszakos nemi közösülés összes tényéteméit magában foglalják, e szerint a kir. tábla ugy az első mint az utóbb elkövetett vádbeli tettet befejezett cselekménynek a Btk. megfelelő rendelkezése szerint helyesen minősítette. — Ellenkező döntések : Dtár III. 3. és 92. Az ismételt nemi közösüléssel kizárólag a női szemérem ellen köveltetett el merénylet, a női szemérem pedig már a bűntett egyszeri elkövetése által egész teljességében lett megsértve és annak ismételt megsértése már csak a vádlott bűnösségét súlyosbítja, azonban halmazatot meg nem állapit. 33. Pénzhamisításnál a bűncselekmény fenforgására nézve lényegtelen az a körülmény, hogy a hamisítványok jól vagy kevésbbé jól sikerültek. (Ouria 1907 deczember 28. 9956/907. sz. a. II. Bt.) A kir. Ouria: A semmiségi panaszokat elutasítja. Indokok: A Bl\ 385. §-ának 1. <t) pontjára alapított semmiségi panaszok azért használtattak, mert a 20 K-ás bankjegy hamisítványok oly rosszul sikerültek, hogy azok hamis volta egyszerű emberek által azonnal felismerhető, s igy már az eszköz alkalmatlan volta is kizárja a bűncselekmény megállapítását. Azonban a kir. tábla jogilag nem tévedett, midőn bűncselekmény tényálladékát látta fenforogni, mert a vádlottak a 20 K-ás bankjegyekel, tudva azoknak hamis voltát, szerezték meg és illetve azokat különböző helyen és időben tényleg forgalomba hozták, a bűncselekmény fenforgására nézve pedig lényegtelen az a körülmény, hogy azok jól vagy kevésbbé jól sikerültek. = Ellenkező Dlár u. f. III. 135. A pénzhamisítás tényező elemét a hamis pénznek a közhilclj megzavarására irányuló forgalomba hozatala képezi és igy a hamisításnak alkalmasnak kell lenni arra. hogy a közönséget tévedésbe ejthesse. — Ugyancsak: Gril-féle Dlár VIII. SÍI. Ha a hamisítvány olyan, hogy mindenki által íölismertetik, a cselekmény a nem alkalmas eszköz szempontja alá esik, pénzhamisítást nem képezhet, de esetleg csalást (Curia 900V1882.)