Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 1. kötet (Budapest, 1907)

24 Büntetőjogi Döntvénytár 384. §. 11. p. mejgelölt és hivatalból figyelembe veendő alaki semmiségi ok fenforog-e? s erre nézve a kir. Curia megállapította, hogy ez az alaki semmiségi ok nem forog fenn, mert a kir. ügyész a vádlott cselekvése által a sértett félnek okozott jogsérelmet az 509 K váltó elsikkasztásábau látta ugyan, mig az alsóbiróságok a váltó kicserélése végett beküldött 160 K készpénz eltulajdonítását állapították meg az elkövetett bűncselekmény tényálladékául, ez az eltérés azonban csupán a tett minősítésére vonatkozik a nélkül, hogy az esetben vád hiányáról szó lehetne, l'gyancsak a most emiitett ügyet illetően a védő s vádlott által a BP. 385. §. 1. a) p. alapján bejelentett seinmiségi panasz elbirálhatása szempontjából a tényálladék nincs kellően megállapítva. Ugyanis az alsóbiróság ítéleteiben arra történik hivatkozás, hogy abban az időben midőn K. S.-tól, ennek 509 K váltója kicseréléséül 160 K készpénz érkezett a vádlotthoz s ez azt nem küldte be az 1. magy. gazd. gépgyárhoz, vádlott e gyárnak elszámolási viszonyból kifolyóan tetemes összeggel a kir. tábla ítélete szerint 23,000 K-val, a kir. törvényszék ítéletének indokai szerint pedig mintegy 100,000 K-val tartozott; továbbá említés van téve a kir. tábla által is elfogadott elsőbirósági indokokban a vádlottnak ama védekezéséről, hogy ő a 160 K-val együtt érkezett 2 váltót nyomban elküldte a gépgyárnak, a 160 K-t pedig annak javára elkönyvelte, s hogy még mielőtt a gépgyár a K. S.-t 150 K erejéig perelte volna, vádlott a sógora P. A. révén az ügyet rendezni kívánta, s ez csupán amiatt hiúsult meg, mert dr. Sz. ügyvéd a vádlott javára felvett 3000 K kölcsönből az ő kezén maradt 640 K-t, amelyből P. A. megbízottjának kívánsága szerint a K. ügy rendezendő lett volna, a vádlott ellen fennállott követelésére visszatartotta. Az alsóbiróság ítéletei azonban nem tartalmaznak ténymegállapítást abban a tekintetben, hogy vádlott a gépgyár irányában fennállott tartozása felől a hitelezőjével kellően elszámolt s azt teljesen kielégitette-e, ugy arra nézve sem, hogy vádlottnak fent jelzett védekezése megfelel-e a valóságnak, holott az esetben, ha megállapítást nyerne, hogy vádlott a gépgyár jelentékeny követeléséi kielégítette, ez a körülmény is a 160 K.nak ama követeléshez viszonyítva felette csekély volta, nem kiilömben a vádlott fent jelzett védekezésében foglalt adatok lényeges befolyással lehetnek annak elbírálására, vájjon megállapítottnak tekinthető-e, hogy vádlott a 160 K visszatartása körül a jogtalan eltulajdonítás tudatában és czélzatával cselekedett. Minthogy ezek szerint a lentebb kiemelt körülmények M vád alapjául szolgáló sikkasztás egyik alkatelemére \onatkoznak, az alsóbirósági ténymegállapításoknak az irányban hiányos volta tehát a BP. 385. §. I. ") p.-ba ütköző semmiségi okot képez: mindkét alsó-