Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 1. kötet (Budapest, 1907)

IV Tartalommulaló. V. FEJEZET. A részesség. 70. §. 53. A tettestársaság nem zárja ki, hogy az egyik vádlott gyilkosságban, a másik szándékos emberölésben mondassék ki bűnösnek. Ez nem állapítja meg a BP. 427. §-ának 6. pontjában foglalt semmiségi okot_. 65 67. A Btk. 401. §-ába ütköző s a 403. §. 1. pontja szerint minősülő magánokirathamisitás bűntettében tettestársként mondatott ki bűnösnek a vádlott, aki a másik vádlottal előzetesen egyetértve, az ez által meghamisított 201 K-ás váltót a banknál leszámitoltatta, tehát azt felhasználta „. .„. „. „ .„. .... _ _ „.. _ .„. 90 VII. FEJEZET. A beszámítást kizáró vacjy enyhítő okok. 79. §. 4j>. A jogos védelem feltélelei hiányoznak abban az esetben, mikor a sértett csak ingerli és bosszantotta a teltes atyját, de azt nem bántalmazta.... 52 128. A Btk. 79. §. 3. bekezdéséhez. Jogos védelmet látott fenforogni a kir. Curia, mikor vádlottak sértetlen, kinek viselkedéséből nyilvánvaló volt, hogy támadó szándéka van és aki zsebéből pisztolyát akarta elővenni, testi sértést ejtettek. A jogos védelem tulhágását látta abban, hogy ketten álltak sértettel szemben, kit anélkül is könnyen lefegyverezhettek volna, hogy rajta súlyos testi sértéseket ejtenek. Mégis felmentette vádlottakat, mert azok a josos védelem határait veszélyes helyzetük tudatában megzavarodásból hágták át.„. .... .... ..„ _ .... .„. _ 171 81, §. 90. A bíróság abban az esetben, ha bűntett, vagy vétség elkövetésekor életkorának 12. évét már túlhaladt, de 16. évét még be nem töltött kiskorút a cselekmény bűnösségének felismerésére szükséges belátás hiánya miatt felmenti, ilyen kiskorúnak javítóintézetbe való elhelyezését elrendelheti, de a javítóintézetben való tartásának időtartamát nem határozhatja meg. (Jogegység érdekében hozott határozat) .... .„ .... 112 146. A kir. Curia a BP. 3S5. §. 1. c) pontja alapján megsemmisítette az alsóbiróságok Ítéletét, mert téves a kir. táblának a cselekmény beszámítására alapul szolgált az az álláspontja, hogy a megtámadott személy a jogos védelemnek csak azt a módját alkalmazhatja, mely a támadásban részt nem vevő személyeket nem veszélyezteti. A Btk. 79. 1. bekezdése szerint a jogos védelem a cselekmény beszámithatóságál általában kizárja ; a törvény alapján tehát nem követelhető, hogy a megtámadott személy, midőn a támadás az ő testi épségét vagy éppen életét közvetlenül veszélylyel fenyegeti, a támadáson bár kivül álló más személyeknek hasonló javaira figyelemmel válassza meg a támadás elhárítására szükséges védelem módját s esetleg mellőzze a talán egyedüli czélhoz vezető és ennélfogva a szükség határán mindenesetre belül maradó védekezési módot „ .... .„ _ 195 85. §. 106. Azon esetekben, melyekben a Btk. 85. §-ának 4. pontja alapján rendőri büntetés alkalmazandó, a Kbtk. 32. §-ának, a Btk. 85. §-ának 4. pont-