Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 1. kötet (Budapest, 1907)

6 Büntetőjogi Döntvénytár. sukra vonatkozólag érezvén magukat sértve, a kir. ügyészség közbenjárása mellett kérték a bűnvádi eljárás megindítását; minthogy az 1886 : XXII. tcz. 63. §-ának 1- bekezdése szerint a községi biró és a községi jegyző a községi elöljáróságnak tagjai, mint ilyenek tehát közhivatalnokoknak tekintendők, a közhivatalnokok ellen pedig hivatali kötelességükre vonatkozólag állított ténynyel elkövetett rágalmazás a Btk. 270. §-ának 2. pontja szerint hivatalból üldözendő s a Btk. 260. §-ában meghatározott bűncselekmény elbírálása ilyen esetben az 1897 : XXXIV. tcz. 17. §-ának 3. pontja és a kir. Curiának 85. sz. döntvénye értelmében elsőfokban a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik; minthogy a kir. járásbíróság hatáskörét túllépte, midőn ezen ügyben eljárt s ítélt, de a kir. törvényszék is túllépte hatáskörét, midőn a saját elsőfokú elbírálása alá tartozó ügyben másodfokban eljárt és ítéletet hozott: ezeknélfogva s arra való tekintettel, hogy a BP. 429. §-ában foglalt korlátozás esete nem forog fenn; továbbá, hogy a BP. 15. §-a szerint a bíróság hatáskörét hivatalból vizsgálja, özv. S. F.-né vádlottra vonatkozóan mind a két alsóbiróság ítéleteit az előző egész eljárással együtt, a BP. 384. §-ának 4. pontja alapján hivatalból meg kellett semmisiteni s a kir. járásbíróságot a rendelkező részben jelzett intézkedés megtételére utasítani. Anyagi halmazat esete. Ha vádlott gondatlanságából kétrendbeli sérelem származott, mindegyik sérelemre nézve együttvéve összbüntelés szabandó. (Curia 1906 nov. 27. 10,462/906. sz. a. I. Bt.) A kir. Curia: A semmiségi panasznak hely adatik, mindkél alsóbiróság ítéletének a büntetésre vonatkozó része a BP. 385. §. 1. b) 2. és 3. p. alapján megsemmisíttetik és T. I, vádlott a Btk. 290. és 310. §. alapján az anyagi halmazaiban álló két rendbeli cselekmény miatt a Btk. 96. és 97. §-a alkalmazásául 14 napi fogházra mint összbiintetésre és 40 K pénzbüntetésre ítéltetik. Indokok: A kir. tábla a valónak elfogadott tényállás alapján a vádlottat helyesen mondotta ki kétrendbeli cselekményben bűnösnek. Minthogy pedig abban az esetben, ha ugyanazon szeméi) több büntetendő cselekményt követ el, illetőleg, mint a jelen esetben vádlott gondatlanságából kétrendbeli sérelem származott, minden egyes sérelemre nézve együttvéve összbüntelés szabandó ki, en-