Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 1. kötet (Budapest, 1907)

4 Büntetőjogi Döntvénytár. vádlottak azon ujabb találkozása alkalmával, tehát amaz időpont­ban, midőn Sz. I. vádlott szekeréhez visszatért, volt-e ez a vád­lott oly közvetlen és olymérvü megtámadásnak kitéve, amelynek elhárítása végett ő T. M. bántalmazását szükségesnek tartotta ? s hozzon a kifejlendőkhöz képest uj határozatot. Indokok : A kir. tábla által elfogadott tényállás szerint az a támadás, melyet T. M. vádlott Sz. L ellen a szőlők közötti uton történt találkozás alkalmával intézett, ennek elmenekülésé­vel megszűnt; a vád tárgyául szolgáló két testi sértés pedig ak­kor követtetett el, midőn Sz. L szekeréhez visszatért és vádlot­tal ismét találkoztak. Minthogy azonban azt a lényeges körül­ményt, hogy a második találkozás alkalmával vádlottak közül melyik lépett fel támadólag s illetve, hogy Sz. I. vádlott volt-e oly veszélyes és közvetlen megtámadásnak kitéve, hogy annak elhárítása végett T. M. vádlott társának késsel való bántalmazá­sát szükségesnek tartotta, az eljárt bíróságok fel nem derítet­ték, ennek megállapítását pedig a Btk. megfelelő rendelkezésének alkalmazhatása végett a kir. Cnria mellőzhetlennek találta; s minthogy az eljárás eme hiánya a BP. 437. §. 5. bek. rendel­kezésébe ütközik: ennélfogva mindkét alsóbiróság ítéletét Sz. 1. vádlottra vonatkozó részében megsemmisíteni s uj eljárást elren­delni kellett. 3. Az 181 hr; XXXIV. tcz.-ben nincs olyan rendelke­zés, amely kizárná azt, hogy a fegyelmi panaszban használt sértő vagy gyanúsító kifejezések uiszonvád utján fegyelmi eljárás tárgyává ne tétethessenek. A Btk. 266. §-ának ide vonatkozó rendelkezése pedig fegyelmi ügyekben alkalmazást nem nyerhet. (Ouria 1906 június 9. 322/906. fegy. sz. a.) A kir. Ouria: Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának ha­tározatát abban a részében, mely szerint Dr. M. I. panaszlott Dr. M. M. panaszló elleni viszonvádjával elutasittatott, megváltoz­tatja, Dr. M. M. ügyvéd ellen az 1874: XXXIV. tcz. 68. | 6)<p. ütköző fegyelmi vétség miatt a fegyelmi eljárást elrendeli, őt emiatt vád alá helyezi s az elsőfolyamodásu fegyelmi bíróságot megfelelő további eljárásra utasítja. Indokok: Az 1874: XXXIV. tcz.-ben nincs olyan rendelke­zés, amely kizárná azt, hogy a fegyelmi panaszban használt sértő vagy gyanúsító kifejezések viszonvád utján a fegyelmi eljá-

Next

/
Thumbnails
Contents