Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 1. kötet (Budapest, 1907)

Tarlalommutaló. xxxix 209. Ha a fclebbviteli főtárgyaláson sem vádlott, sem védője nincs jelen, a BP. 425. g. 2. bekezdésének kifejezel!, rendelkezése értelmében a kir. tábla határozata csupán a vádlottnak hirdetendő ki és a védő csak ennek jogán jelenthet he scminiségi panaszt. Ha a vádlott a másodhiróság itéleléhen niegti) ugs/ik, a védőnek semmiségi panasz bejelentésére nincs jogosultsága - ~ ~ 591 27;i. A kir. tábla itéleiénék a törvényszéknél eszközöli kihirdetése alkalmával ad hoc kirendeli védőnek külön perorvoslati joga nincs 384 426. §. 170. A BP. 426. S-a, illetőleg az 1907: XVIII. tcz. 2. §-ához. Közbenszóló táblai végzés ellen csak az Ítélettel kapcsolatban van semmiségi panasznak helye _ - _ .... _ .... 298 427. §. 187. A védő által bejelentett perorvoslalnak használata a BP. 427. §-a szerint nincs azon feltételhez kötve, hogy azonnal bejelentsék 249 197. A BP. 427. §-ának 2. bekezdése csupán a vádlóra tartja fenn a BP. 384. §. ulolsóelőtli bekezdésében a semmiségi panasz használhatására nézve foglalt korlátozó rendelkezést, a vádlottra nézve pedig az az id. §. 4., ü. vagy 6. pontjában megjelölt semmiségi okoknak érvényesithetését csupán azon feltételekhez köti, ha kétségtelen, hogy a közbenszóló határozat az ő érdekeinek sérelmével járt 26!t 248. A BP. 427. §. 2. bekezdése szerint csupán a vádló van kötelezve a 4. pontban meghatározott ok miatt a főtárgyalás folyamán való felszólalásra vagy panaszának bejelentésere. A vádlott erre nincs kötelezve 341 427. §. 4. p. 18. Megsemmisítés a BP. 427. §-ának 4. pontja alapján is, mert a bíróság megtagadta a súlyos testi sértés bűntettére és a gondatlanságból okozott súlyos testi sértésre vonatkozólag a védő által javasolt külön kérdéseket, holott ezek ugyanarra a tén\beli körülményekre alapithatók, amelyek a fellett kérdéseknek is alapul szolgálnak s amelyekre a vád is alapíttatott _ _ _ _ 19 65. A BP. 427. §. 2. bekezdéséből kitetszően avégből, hogy a vádlott, illetve a védő az id. §. 4. és 6. pontjaiban megjelölt semmiségi okokat érvényesíthesse, nem kívántatik meg, hogy azok miatt a főtárgyalás folyamán felszólaljon, vagy semmiségi panaszát bejelentse, hanem azt kifejezetten csak a vádlónak teszi kötelességévé. Ekként a védő az id. §'. 4. és 6. pontjára alapított semmiségi panaszát az Ítélet kihirdetésekor törvényszabta időben jelentette be — A kérdés feltevése körüli szabálytalanság nem ok az itélet megsemmisítésére, ha az az esküdteket határozatuk hozásában megtéveszteni alkalmas nem volt és ha a szabálytalan kérdés feltétele folytán az esküdlek határozata lényegében homályossá vagy önmagának ellenmondóvá nem vált 8li 68. Nem képez semmiségi esetet, (BP. 427. §. 4. p.) ha a Btk. 278. §. meghatározott cselekményre irányuló kérdésbe nem vétetnek fel ama tényelemek, melyekből az esküdlek a szándék előre megfontoltságát következtethetik. (A Curia I. büntető tanácsának 1. sz. elvi határozata 92 122. Megsemmisítés a BP. 427. §-ának 4. pontja alapján, mert az esküdtbíróság akkor, mikor a vád tárgya a Btk. 172. §-ának az az esete volt, hogy vádlott a magyarországi egyik nemzetiséget a másik ellen