Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 1. kötet (Budapest, 1907)

XXIV Tartalommutaló. Lap 159. A Btk. 4-01. §-ában meghatározott hamisítás bűntettét állapítja meg a váltókövetelés biztosítását czélzó bekebelezési engedély meghamisítása. A követelésnek telekkönyvi előjegyzése folytán fenforog a Btk. 400. §-ának 2. bekezdésében foglalt bűntett is, az azonban a súlyosabb minőségű (Btk. 403. §-ának 4. pontja szerint büntetendő) bűntettbe beleolvad.,., 210 486. A kir. Curia megállapította a váltóhamisítás bűntettét, mikor vádlott a már előbb elhalt sértett nevét hamisította a váltóra, abból a czélból, hogy annak nem létező kötelezettségét a váltóval bizonyítsa s ezáltal lehetővé tegye azt, hogy a váltói a takarékpénztárnál leszámitoltassa_ 247 405. §. 67. A Btk. 405. §-nak nem tényálladéki eleme, hogy a felhasználás a felhasználó érdekében történjék ,.. ._. _ ~~ .... .... ~~ ~~ 1)0 XXXV. FEJEZET. A csalárd és vétkes bukás. 414. §. \. Ugyanazon csődből kifolyóan a büntetendő vagyonbukás, sajátlagos természeténél fogva, csak egy egységes és oszthatatlan tényálladékot állapit meg s a Btk. 414. és 416. §-ainak egyes pontjaiban felsorolt cselekvények és mulasztások nem alkotnak különálló bűncselekményeket, hanem a büntetendő vagyonbukás elkövetésének módozatait fejezik ki, ugy, hogy az egyes pontok közt bűnhalmazatnak egyáltalában helye nincs 1 76. Egy és ugyanazon csődből kifolyóan a büntetendő vagyonbukás ennek sajátlagos minőségénél fogva csak egy egységes és oszthatatlan bűncselekményt állapit meg és a Btk. 414. és 416. §-nak egyes pontjaiban felsorolt cselekvések és mulasztások csak a vagyonbukás elkövetésének módozatait és minősítő körülményeit képezik és ekként egymásközt a törvény által védett jogi érdekközösségéből folyó tett azonosságánál fogva sem anyagi, sem eszmei halmazatot nem alkotunk ; miből köveikezik, hogyha az idézett §-ok valamelyik pontjában körülirt cselekvés vagy mulasztás miatt emeltetik vád, a bíróság BP. 325. §. 2. bek. képest az említett §-ok más pontja alá eső cselekvésben vagy mulasztásban állapíthatja meg a vádlott bűnösségét, a \ádtól eltérő minősítés tekintetében azonban köteles u. a. §. 3. bek. értelmében eljárni. - Amennyiben a Btk. 414. í-ában meghatározott csalárd bukás esetei a Btk. 416. g-ába ütköző vétkes bukás eseteivel konkurrálnak, az utóbbi súlyosabb beszámitásu csalárd bukásba beleolvadnak és ehhez képest az Ítélet rendelkező részében a bűnösség kimondásánál külön megállapítás tárgyai nem lehelnek, hanem csupán az ítélet indokolásában állapitandók meg és mint súlyosító körülmények a büntetés kiszabásánál veendők figyelembe. — A bűncselekmény egységes voltának és a tett azonosságának további folyománya az is, hogy azon esetben, ha a vád a Btk. 414. §. vagy 416. §-nak több pontja alapján emeltetik és a bűnösség nem az összes vádbeli cselekvésekre vagy mulasztásokra nézve állapittatik meg, a többi meg nem állapított cselekvések és mulasztások vádja alól felmentés kimondásának helye nincs, hanem a meg nem állapítás oka az ítélet indokolásában adandó elő. (A Curia III. büntető tanácsának 6. sz. elvi határozata) — - - 95 98. A Btk. 414. §. 3. p. esetében a büntetendő cselekménynyel a hitelezőknek okozott kárnak csak az az összeg tekinthető, amennyivel a kedvezmén\es kielégítésben részesített hitelező többet kapott, mint