Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 1. kötet (Budapest, 1907)

Büntetőjogi Döntvénytár. 51 terheltek tartózkodási helyének ismeretlen volta miatt megszüntette, daczára .innak, hog) a nevezettek terhére rótl az a lett, hogj terheltek mint tartalékos katonák, vagyis mint katonai esküvel kötelezett egyének á behivási parancsttak nem engedelmeskedtek, nem az 1*889. VI. tcz. 44. §-ban körülirt s a polgári bíróság hatáskörébe utalt véderő elleni kihágásnak) hí m az 1890. \XI. tcz. 2. §-ába ütköző S annak 5. §-a szerint a katonai bíróság hatásköréhez tártözó vétségnek a téhyálládékát állapítja meg. Ezeknélfogva a törvénysértést megállapítani, egyúttal a járásbíróságnak hatásköre túllépésével hozott megszüntető végzések megsemmisítésével az ügyekel az illetékes katonai bírósághoz utasítani kellett, 41. A zsarolás tényálladéki elemét nem az képezi, hogy az elérni kivánt vagyoni haszon legyen jogtalan, hanem a — bár jogos — követelésnek jogtalan módon való megszerzése. — A zsarolás vétségénél a fenyegetés minden olyan joghátrány kilátásba helyezése, amely a fenyegetettnek bármely javát nem közvetlen, hanem távolabbi időben is veszélyeztetheti. (Curia 1906 deezember 20. 11265/906. sz. a. I. Bt.) A kir. Curia: A semmiségi panaszt elutasítja. indokok : A kir. tábla ítélete ellen a vádlott a BP. 385. §. 1. a) pontja alapján használt semmiségi panaszt azon okból, mert a vádlott követelése jogos volt s mert eselekményében a fenyegetés jogi fogalma fel nem ismerhető. A panasz azonban nem alapos, mert a miként a kir. tábla már helyesen kifejtette a zsarolás tényálladéki elemét nem az képezi, hogy az elérni kivánt vagyoni haszon legyen jogtalan, hanem bár J'OÍÍOS követelésnek jogtalan módon való megszerzése ; már pedig a kir. tábla ténymegállapítása szerint a vádlott követelését nem a törvény rendés utján érvényesítvén, cselekménye jogtalan volt. Ami pedig azt illeti, hogy a fenyegetés jogi fogalmának a vádlott ténykedése jelen esetben azért nem felelne meg, mert a veszély bekövetkezhetőségét ki oem fejezi s annak megvalósítási módja sem alkalmas félelmet előidézni, ez jotíi értékkel azért nem bír, mert a zsarolás vétségénél a fenyegetés minden olyan joghátrány kilátásba helyezése, amely a fenyegetettnek bármely javát nein közvetlen, hanem távolabbi időben is veszélyeztetheti, hogy pedig 4*