Németh Péter: A kir. Curia teljes ülési megállapodásai. Az 1881:LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók (Budapest, 1887-1889)

78 Curiai döntvényeik gyűjteménye. vétele mellett, hogy a most emiitett okiratok az értékpapírok fogalma alá esnek, ezeknél pedig elvileg, a szándékolt jogügylet az okirat által keletkezik, s az annak tárgyát képező jog érvényesítése az okirat birlalásától van feltételezve, teljes jogosultsággal bir ama fel­tevés, hogy a közönséges kötelezvényeknél, melyeknél az okirat és a kiállításának alapul szolgált jog közt ily szoros egybefüggés nem létezik, a fizetés követelhetése nem lehet szi­gorúbb feltételekhez kötve. Ezekhez képest ki kellett mondani, hogy az elveszett közönséges kötelezvény tulajdonosa a fizetést a kötelezettől az illető okirat bírói megsemmisítése előtt is követelheti. Tekintve mégis, hogy viszont a fizető adós jogos érdeke is részesítendő bírói olta­lomban, s ennélfogva ugyanaz méltán köve­telheti, hogy a kötelezvény birtoka alapján fellépő harmadik személyek keresete ellen lehetőleg biztosittassék, illetve, hogy a fizetés­ről kiállított nyugtának az egész elévülési idő alatt való megőrzésére ne kénytelenittessék, a váltótörvény fentidézett rendelkezésének hasonszerü alkalmazása mellett ki kellett egy­úttal mondani, hogy a fizetés iránt perbe vont adós kívánhatja, hogy a megsemmisítési hatá­rozat jogerőre emelkedéseiga tartozási összegnek birói letétbe helyezésére feljogosittassék. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1886. évi ápril hó 9-én tar­tott teljes üléséből.

Next

/
Thumbnails
Contents