Németh Péter: A kir. Curia teljes ülési megállapodásai. Az 1881:LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók (Budapest, 1887-1889)

74 Curiai döntvények gyűjteménye. korlat által mindenütt megállapítva az, hogy az elévülés és elbirtoklás kérdése a kereset időpontja szerint birálandó el, a kereset utáni, vagyis a per alatti idő nem lévén számba vehető. A vindicatiónál megkívántatott mindig nemcsak a tulajdonjog a felperes részén, hanem a tényleges birtoklás is az alperes részén, de ha alperes csak a kereset után, a per folyama alatt jutott a kereseti tárgy birtokába: ez a tulajdon és birtok megítélését nem akadályozta. Hasonló felfogás érvényesült a haereditatis petitióval és a személyes keresetekkel szemben is. Azon eljárás pedig, mely az időelőttiség indokából elutasitandónak mondja a keresetet akkor is, midőn a teljesítési határidő és feltétel a per folyama alatt bekövetkezett, ellenkezik a mondott czéllal a nélkül, hogy azt bármely processualis érdek igazolná. Mert ha vannak az alperesnek a kereset érdeme ellen alapos kifogásai: azokat időelőttiségi kifogása mellett is előadhatja és azok alapján a bíró érdemileg fogja a felperest keresetével elutasítani; ha pedig nincsenek olyan kifogásai : a teljesítési határidő és a feltétel bekövetkezte után nem fog marasztaltatása által jogaiban sérelmet szenvedni. És a perköltség iránt a biró — tekintettel a per körülményeire, nevezetesen a keresetnek kezdetben időelőttiségére és az alperes jogos védekezésére — mindig intézkedhetik ugy, hogy a perköltséget kölcsönösen megszünteti.