Németh Péter: A kir. Curia teljes ülési megállapodásai. Az 1881:LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók (Budapest, 1887-1889)

70 Curiai döntvények gyűjteménye. alapján a párbér tekintet nélkül a parochialis kötelékre, ingatlanokhoz kötött dologi teher természetét vette volna fel. Ezekből, valamint ama tényből is, hogy a párbért rendszerint csak a házasságban élők s az önálló háztartással biró özvegyek és özvegynők szolgáltatták, és hogy azt a házatlan zsellérek is fizették, önként következik, hogy a némely canonica visitat i ó k b a n előforduló ama kitételeknek, hogy a párbér minden ház vagy minden telek után szolgáltatik ki, oly horderőt, mintha azok a párbérszolgáltatás jogi természetét fejeznék ki, tulajdonítani nem lehet, hanem a fentebbiekből folyólag fel kell tenni, hogy az emiitett és azokhoz hasonló kifejezések csakis a párbér kivetésének módját kívánják jelezni. Ezen általános elvi szempont azonban nem zárja ki azt, hogy a párbér egyes esetekben szerződés és más jogalkotó tények folytán ingatlanhoz kötött dologi teherré nem válhatott, mert a törvényhozás fentebbi intézkedései a felek cselekvényeit és szabad rendelkezését semmi irányban nem korlátozták, ily esetekben tehát s valahányszor átvállalt vagy községileg avertált párbérről van szó, a fent kifejezést nyert általános elv nem állhat útjában annak, hogy a fenforgó külön jogczimnél fogva a parochialis kötelékhez nem tartozók is akath. lelkészt illető párbér fizetésére vagy kiszolgáltatására köteleztessenek.