Németh Péter: A kir. Curia teljes ülési megállapodásai. Az 1881:LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók (Budapest, 1887-1889)

Polgári ügyekben. 47 még akkov sem, ba a kérelem a magyar királyi adófelügyelő által adatik be. Indokok: A telekkönyvi rendelet 93. §-a kivált­sággal ruházza fel a kincstári, midőn kivé­telesen megengedi, bogy a kincstár követelé­seinek biztosításául a zálogjog az illető közigazgatási (pénzügyi) batóság rendeletei vagy megkeresései alapján telekkönyvi be­jegyzésre alkalmas okiratok nélkül is elő­jegyeztethessék. Az állam vagyoni érdekeinek megóvását czélzó ezen kiváltsággal — annak természe­ténél fogva — csak a magyar államkincstár tekinthető felruházottnak, s ki nem terjeszt­hető az más államnak kincstárára. Ebből következik, hogy a magyar állam­kincstár közege az által, hogy az osztrák kincstári hatóság megkeresése folytán a telek­könyvi rendelet 93. §-át az utóbb nevezett kincstár követelésére is alkalmaztatni kéri, a kiváltságot, mely csak a magyar államkincs­tárt illeti meg, nem terjesztheti ki az osztrák államkincstárra. Nem nyerhet alkalmazást a fenforgó kér­désre az 1881. évi LX. t.-cz. 4. §-ának azon intézkedése sem, mely szerint az osztrák­magyar monarchia másik államában hozott birói határozatok és kötött egyezségek alapján ezen állam bíróságainak megkereső leveleire a végrehajtás a viszonosság előfeltétele mel-

Next

/
Thumbnails
Contents