Németh Péter: A kir. Curia teljes ülési megállapodásai. Az 1881:LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók (Budapest, 1887-1889)

172 Curiai döntvények gyűjteménye. ha ezt vádlott, illetőleg ennek erre jogositott hozzátartozói nem tették, és ez utóbbi esetben is a törvényszék által kinevezett védő ebbeli functiója azonnal megszűnik, mihelyt ennek helyébe vádlott vagy hozzátartozói más védőt biznak meg a védelemmel, és ez utóbbi e megbízást elvállalta; tekintve, hogy mindkét esetben a mikénti megbizatás csupán a védői hivatásba való lépés módozatát illeti, ez pedig magát a védői hivatás természetét, a védő jogainak és kötelességeinek foglalatját és terjedelmét egyáltalán nem érinti; tekintve, hogy a védői hivatás természetére nézve fent kitett elvi szempontból egyenesen folyik, hogy a védő mindaddig, mig e hivatást gyakorolja, nem esik azon szempont alá, mint a félnek magánjogi megbízottja ; tekintve, hogy ezen szempont további folyományaként származik: hogy a védő, a törvényen alapuló kötelességének megsértése nélkül, védencze megbízásából sem tehet oly lépést, mely hivatása természetével ellentétben áll, és mely az ő belátása szerint védenczének érdekére ártalmas; valamint védencze kívánatára sem mulaszthat el oly lépést, melynek megtételét a törvényben való jártasságánál fogva védencze érdekében szükségesnek lát; tekintve viszont, hogy a védő helyzete nem lévén azonos a magánjogi meghatalmazottéval : ebből következtetve védencze által