Németh Péter: A kir. Curia teljes ülési megállapodásai. Az 1881:LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók (Budapest, 1887-1889)

Büntető ügyekben. 145 tekintve mindazonáltal, hogy a vizsgálóbíró tulajdonképeni hivatása csakis a büntetendő cselekmény fenforgásának vagy fen nem forgásának, a bűnösség vagy bűntelenség, valamint a sulyositó és enyhítő körülmények megállapítására szükséges adatok és bizonyítékok gyűjtésében, feljegyzésében és a kétséget fenhagyó adat vagy bizonyíték valódiságának szabályszerű meghatározásában áll; tekintve, hogy ezen hivatással sem a vizsgálat eredményének birói előadmánybau a törvényszék előtt való előadása, sem a további birói intézkedés iránt a határozati javaslatnak (vagyis az előadói véleménynek) előkészítése és az ítélő, illetőleg határozó bíróság előtti előterjesztése nincs szükségszerüleg összekötve ; tekintve, hogy az imént megjelölt cselekmények lényegükben birói functiót képeznek és ennélfogva csak oly személy által teljesíthetők, a ki az 1869: IV. t.-cz. 6. és 7. §§-aiban meghatározott képességgel bírván, az igazságügy miniszter felterjesztésére ő Felsége által bírónak kineveztetett; tekintve, hogy a jelenleg alkalmazásban levő jegyzők nem szükségképen vannak felruházva a biróvá képesítésre az idézett törvényben meghatározott kellékekkel, és a kir. kinevezés hiányánál fogva a leglényegesebb minősítést nélkülözik ; tekintve, hogy az elmczdithatlanság és az áthelyezhetlenség is az 1869: IV. t.-cz. 15. és 16. §§-aiban csupán a biróra lévén meg10