Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)
70 Hiteljog 1036. gában egyébként nem korlátozott megrendelő épen a törvény hivatkozott rendelkezésénél fogva a vele szemben eredetileg hatálytalan ügyletet utóbb megfelelő ügyleti akaratkijelentéssel maga is joghatályosnak ismerheti el.... Minthogy pedig alperes .... a neki szállított motorekét megfelelő kipróbálás után átvette és azt hónapokon át magánál tartotta: nyilvánvaló, hogy az eredetileg hatálytalan jogügyletet utólag érvényes módon joghatályosnak ismerte el.* Ezt az álláspontját a kir. Kúria további okfejtéséhez képest azért nem tartotta ellentétben állónak a Polgárijogi Határozatok Tárába 450. szám alatt felvett P. 1455/1914. számú ítéletében kifejezésre juttatott azzal a jogszabállyal, hogy a bíróság az ügyletnek a szóbanforgó törvény szempontjából való hatálytalanságát hivatalból állapítja meg, mert a hivatkozott kúriai ítélet indokolása nem azt tartalmazza, hogy a bíróság az ügylétnek a törvény szempontjából való hatálytalanságát akkor is megállapítani köteles, ha a megrendelő az eredetileg hatálytalan ügyletet utóbb joghatályosnak ismerte el, vagy, hogy az eredetileg hatálytalan ügylet utóbb joghatályosnak el nem ismerhető. C. 1., A Sch. N. g. w. és h. rt. felperesnek a kisbirtokos K. B. B. és neje alperesek ellen az általuk megvett cséplőgépkészlet vételára iránt indított perben a m. kir. Kúria P. IV- 1357/ 23—1929. számú ítéletében az alperesek által az ügyletnek az 1900: XXV. tc., illetve az annak alapján kibocsátott rendeletben megszabott alakszerüségi hiánya miatt hatálytalanítása iránt támasztott viszontkeresetnek abból az okból nem adott helyet, hogy a tilos megrendelésgyüjtés esetét fennforogni nem látta, amennyiben 1. r. alperes anélkül, hogy a felperestől közvetlenül megelőzőleg az ügylet megkötését célzó felhívást kapott volna, önként jelent meg a felperes e—i fióküzletében és kötötte meg ugyanakkor az ügyletet felperessel a II. r. alperes megbízottjaként is, mihez képest az ügyletre vonatkozótag kiállított okirat községi elöljárósági hitelesítésére szükség nem volt, de emellett döntését azzal is indokolja, hogy alperesek a gépet üzempróba után átvették, két cséplési időszakban használták, a felperest a gép javítására hívták fel és a kijavított gép rendes működését okiratban elismerték. A fennebb ismertetett ítéletek szerint a m. kir. Kúria ellentétes elvi alapon nyugvó határozatokat hozott abban a kérdésben, hogy:
