Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

38 Hiteljog 1028. A b—i kir. törvényszék az I. r. alperes rt.-t 20.000 P tőkének és járulékainak a megfizetésére azon az alapon kötelezte, hogy ezt az összeget a megvett részvényeknek a K. T. 162. §-a alapján való semmissége folytán az előző állapot helyreállítása címén megtéríteni tartozik. Ellenben a II. és III. r. alperesekkel szemben a keresetet elutasította, mert az alperesek vétkességét megállapíthatónak nem találta; ily vétkes magatartás nélkül pedig ezeket az alpereseket kártérítési kötelezettség nem terheli. A b—/ kir. ítélőtábla az elsőbíróságnak az I, r. alperest marasztaló rendelkezését indokai alapján helybenhagyta, ellenben a II. és III. r. alperesekkel szemben a keresetet elutasító rendelkezését megváltoztatta és ezeket az alpereseket is, mint a semmis részvények kibocsátóit a K. T. 162. §-a alapján az I. r. alperessel egyetemlegesen kötelezte az I. r. alperessel szemben megítélt tőkének és járulékainak a megfizetésére. A m. kir. Kúria a II. és III. r. alperesek felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság ítéletét ezekre az alperesekre vonatkozó részében megváltoztatta, a felperest a nevezett alperesekkel szemben keresetével elutasította. Indokok: A K. T. 162. §-a szerint az alaptőke felemelésének semmissége okából a kibocsátók a kibocsátásból eredhető kárért felelnek. A törvénynek ebből a rendelkezéséből tehát kétségtelen, hogy a felemelt alaptőkét képviselő részvények kibocsátóinak felelőssége kártérítési felelősség, tehát erre nézve is áll a kártérítési igényeknél irányadó az a szabály, amely szerint annak alapja a vétkes magatartás. A II. és III. rendű alperesek terhére azonban vétkes magatartást megállapítani nem lehet. Az irányadó tényállás szerint ugyanis egyrészt a II. és III. rendű alperes a pénzintézet ügyvitelében közvetlen részt nem vett, másrészt nem vitás az sem, hogy a Pénzintézeti Központ a harmadik alaptőkefelemelést megelőzően az I. rendű alperesnél vizsgálatot tartott és ennek a vizsgálatnak alapján adta meg az engedélyt a harmadik alaptőke felemeléshez. A Pénzintézeti Központ vizsgálata és engedélye mellett pedig a II. és III. rendű alperesek joggal és gondosságmulasztás nélkül