Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

30 Hiteljog 1025. 1025. szám. Az üzlettu- I. Az üzlettulajdonos (a vállalat birtokosa) az üzleti alkalmazottlajdonos fe- nak a Tvt. rendelkezéseibe ütköző cselekményeiért nemcsak vagyoni lelőssége felelősséggel tartozik, hanem azzal a kötelezettséggel is, hogy üzleti alkalmazót- alkalmazottjai a Tvt. rendelkezései által tiltott cselekményt hagyják abba. fainak tisz- II. Az üzlettulajdonost ez az abbanhagyási kötelezettség akkor is tességtelen terheli, ha a cselekmény elkövetését a rendes üzleti gondossággal meg versenyéért, nem előzhette és ettől a kötelezettségtől nem szabadulhat arra való hivatkozással sem, hogy a kirendeltnek a megválasztásánál, a felügyeletnél és az utasításadásnál a kellő gondosságot kifejtette. III. Az alkalmazottnak a Tvt. rendelkezéseibe ütköző cselekményeiért az üzlettulajdonost terhelő abbanhagyási kötelezettség független attól, hogy őt vagy az alkalmazottat a cselekmény elkövetésénél vétkesség terheli-e vagy sem. E. H. 1932. évi szeptember hó 21-én. P. IV. 274/1931. szám. Elnök: Ternovszky Béla kir. kúriai biró. Előadó: Szobonya Béla kir. kúriai bíró. Tényvázlat: A felperes annak alapján, hogy az alperesnek alkalmazottjai a vevők előtt a felperes áruira ócsárló kijelentéseket tettek, tisztességtelen verseny abbanhagyása, illetve az alperes alkalmazottjai ilyen magatartása megakadályozása iránt az alperes vállalat ellen keresetet indított. Az alperes a kereset elutasítását kérte és azt vitatta, hogy az alkalmazott cselekményei alapján a munkaadóval szemben abbanhagyási igénnyel fellépni egyáltalán nem lehet, kivéve, ha a vállalat birtokosát a cselekmény elkövetésében részesi (tettestársi, felbujtói, segédi) tevékenység terheli. A b—i kir. torvényszék a keresetet abból az okból utasította el, mert álláspontja szerint a vállalat az alkalmazottjainak a tiszteségtelen versenybe ütköző cselekményeiért abbanhagyási kötelezettség csak abban az esetben terhelné, ha a vállalat az alkalmazottjainak cselekményeit bármily módon előmozdítaná vagy tudomásrajutás esetén elnézné; a felperes azonban ilyen tényeket nem is állított. A b—i kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta. Álláspontja szerint az alkalmazottaknak a tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartásáért az üzlettulajdonos csak abban az esetben felel, ha nem igazolja, hogy arról nem tudhatott, hogy az alkalmazott az ő kifejezett tilalma ellenére járt el. Az alperes azonban bizonyítani kívánta azt, hogy az üzleti alkalmazottak kioktatása céljából tanfolyamokat tartott, amelyen az