Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

172 Polgári peres és nem peres eljárás 1058, le nem teszi vagy pedig az alperesekkel együtt közösen be nem jelenti, hogy a biztosítás módját egyetértően másként állapították meg, a pert megszűntnek mondja ki. Indokok: A Pp. 124. §-ának első bekezdése értelmében a külföldi felperes az alperes kívánatára a perköltség és az ítéleti illeték fedezéséül biztosítékot köteles adni, kivéve, ha abban az államban, amelynek a felperes polgára, a magyar állampolgárt megfelelő esetben biztosíték • adására nem kötelezik. A törvénynek ez a rendelkezése tehát a biztosítékadás kötelességét a felperes állampolgárságától teszi függővé, de sem az idézett rendelkezés, sem pedig a Pp. 180. és 181. §-a, amelyek a biztosítékadásra vonatkozó igénynek az alperes részére való érvényesítése módját szabályozzák, nem tesznek megkülönböztetést a felperes biztosítékadási kötelezettsége és az alperesnek erre vonatkozó jogosultsága tekintetében a szerint, hogy az alperes magyarországi vagy külföldi állampolgár, illetve jogi személy-e. Más olyan törvényes rendelkezés sincsen, amely a külföldi felperesnek biztosítékadási kötelezettségét kifejezetten az alperesnek magyar honos voltától tenné függővé. A törvény fent idézett rendelkezésének ilyen megszorító értelmezésére annak a törvényhozási előmunkálatokból megállapítható célja sem nyújt elegendő alapot. A perköltség-biztosíték intézményét hazai jogunkban elsőízben a sommás eljárásról szóló 1893 : XVIII. tc. 9 — 12. §-ai vezették be, a képviselőház igazságügyi bizottságának a törvény miniszteri javaslatát e részben kiegészítő indítványára. Az igazságügyi bizottság jelentése ezt az indítványt azzal indokolta, hogy a többi állam a hazai bíróságok által hozott ítéleteket egyáltalában nem vagy csak költséges eljárás alapján hajtja végre és a magyar honos, ha a külföldi felperessel szemben pernyertes lett is, költségeit az esetek nagy részében behajtani nem tudja, ez pedig honosainkra nézve kedvezőtlen állapotot teremt. Lényegében ugyanezt tartalmazza a polgári perrendtartás (1911 :1. tc.) miniszteri javaslatának a 124. §-ra vonatkozó indokolása is. A perköltség-biztosíték intézményének az ítéletek végrehajtását illető viszonosság hiányával való szoros összefüggését tanúsítja az a körülmény is, hogy azok a nemzetközi egyezmények,