Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

sz. Bírói hatáskör és illetékesség 159 pedig maguknak az említett törvényszakaszoknak a tartalmából és azoknak a törvény egyéb rendelkezéseivel való egybevetéséből megállapíthatóan kimerítő felsorolással. Az 1932 : IV. tc. 6. §-a az eldöntendő elvi kérdés szempontjából nem jöhet figyelembe, mert az abban felsorolt ügyek még csak távoli vonatkozásban sincsenek a biztosított vagy biztosításra kötelezett munkavállalónak üzemi balesetéből folyóan a munkavállaló vagy családtagja által a munkaadó ellen kártérítés iránt érvényesített követeléssel. A törvény 7. §-a pedig a társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartozó ügyek körét a per tárgya szempontjából az előző törvényszakaszokban megjelölt ügyek körén túl nem terjeszti ki. hanem csak arról rendelkezik, hogy az előbbi §-okban társadalombiztosítási bíráskodás útjára utalt ügyek odatartoznak az említett 7. §-ban megjelölt körülmények fennforgása esetén is. Ekként annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy a biztosított, illetőleg biztosításra kötelezett munkavállaló üzemi balesetéből folyóan a munkaadó ellen indított kártérítési perek társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartoznak-e vagy sem, egyedül az 1932 : IV. tc. 3. és 49. §-ainak a rendelkezései jöhetnek figyelembe. A törvény 3. §-ának első bekezdése értelmében társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartozik minden olyan per, amely társadalombiztosítási jogviszonyon alapul, akár megállapítás, akár marasztalás vagy jogváltoztatás a per tárgya, kivéve, ha külön törvényes rendelkezés a bírói utat kizárja. A törvénynek ez a rendelkezése tehát ahhoz, hogy a per társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartozzék, nem csak azt kívánja meg, hogy a felek között társadalombiztosítási jogviszony álljon fenn, hanem azt is, hogy maga a per ezen a jogviszonyon alapuljon. A 4. §. szerint pedig társadalombiztosítási jogviszony alatt ebben a törvényben azt a jogviszonyt kell érteni, amely akár valamely társadalombiztosító intézet és a munkaadó vagy a biztosított közt, akár a munkaadó és a munkavállaló közt vagy két munkavállaló közt a betegségi és baleseti kötelező biztosításról szóló 1927 : XXI. törvénycikken, a bányatörvény alá eső üzemekben és ezekkel kapcsolatos ipari üzemekben foglalkozó munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak nyugbérbiztosításáról szóló 1925 : XXXIV. törvénycikken, az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928 : XL. törvénycikken vagy