Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

sz. Biztosítási ügylet 101 bizonyítottnak az általa erészben felajánlott orvosszakértői bizonyítás lefolytatása nélkül, mert csak orvosszakértő meghallgatása útján volna kétségtelenül tisztázható az a szerinte döntő kérdés, hogy a biztosított által az ajánlattétel alkalmával elhallgatott basedov betegségnek a perbeli baleset következményei felidézésében volt-e egyáltalán valamilyen része és ide vonatkozóan a felperes arra az álláspontra helyezkedett, hogy a biztosító a perbeli balesetbiztosítást nyilván abban az esetben is megkötötte volna, ha a biztosított biztosítási ajánlata megtételénél ezt az említett betegségét nem hallgatta volna el; mert — felülvizsgálati vitatása szerint — az elhallgatott betegség és a perbeli baleset között semmiféle oki összefüggés nincs; nem állapítható meg ennélfogva — szerinte — -az adott esetben a közlési kötelezettség megsértése sem. Felperesnek ez a jogi álláspontja azonban téves, az arra alapított felülvizsgálati panasza tehát alaptalan; mert az, hogy az elhallgatott vagy valótlanul előadott körülmény és a bekövetkezett biztosítási esemény (baleset) között az adott esetben nincs meg az okozati összefüggés, a biztosítónak a K. T. 475. §-án alapuló megtámadási joga érvényesítését nem befolyásolja; döntő e tekintetben mindenkor csak az lévén, hogy az elhallgatás vagy valótlan előadás olyan körülményre vonatkozott, amely általában véve (objektíve) a biztosítási kockázat elvállalása szempontjából lényeges befolyással lehetett a biztosítóra nézve. Ebben a tekintetben pedig helyes a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti állásfoglalása, hogy a biztosítási kockázat vállalása szempontjából, a fellebbezési bíróság ítéletében felhozott helytálló okokból, nyilvánvalóan nem volt közömbös az alperes biztosítóra az, hogy azokat a megállapított és meg nem támadott, tehát itt is irányadó, általa tudott tényeket a biztosított ajánlatának megtétele alkalmával a feltett kérdésekre adott feleleteiben a biztosítónak tudomására hozza, amit pedig a nem vitás tényállás szerint nem tett meg. Ilyen körülmények között nem sérti az anyagi jogot a fellebbezési bíróságnak a biztosított közlési kötelezettsége megsértésére alapított, helytállóan megindokolt, elutasító ítéleti döntése; ezért felperesnek úgy az alperes marasztalására irányuló, mint a fentebb kifejtettek értelmében közömbös körülményre vonatkozó feloldásra irányuló kérelme is alaptalan, felülvizsgálati kérelmét ennélfogva el kellett utasítani.