Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

92 Magánjog 933. foganatba, hogy a vagyont előörökösként az akkori hitbizományi birtokos: H. B. E. gróf szerezte meg, fiának és egyben első hitbizományi várományosának: H. E. grófnak utóöröklési jogával terhelten. A felszabadult ingatlanok egy részét eladták, mire gróf H. M., aki az alapítólevél szerint negyedik várományos, a magyar hitbizományi bíróságnál aziránt indított keresetet a hitbizományi birtokos ellen, hogy ez az eladásból befolyt összeget a magyar hitbizományi bíróságnál helyezze letétbe avégből, hogy a letett összeg, mint az eladott ingatlanok helyébe lépő érték a hitbizományi vagyonhoz csatoltassék. Az alsóbíróságok a keresetet elutasították, mert a csehszlovák állami fennhatóság alá került vagyon megszűnt' hitbizományi vagyon lenni, arról a magyar bíróság nem rendelkezhetik, tehát nem minősítheti hitbizományi vagyonná az említett vagyon helyébe lépő vételárat sem. Az ügy a felperes felülvizsgálati kérelme folytán a m. kir. Kúria elé került. A m. kir. Kúria I. polgári tanácsának elnöke azonban a pernek elintézését a Te. 129. §-a alapján felfüggesztette, mert a tanács a felmerült elvi kérdésben el akar térni a fentebb ismertetett P. I. 5024/32—1930. számú ítélettől, határozathozatal előtt azonban szükségesnek tartja az elvi kérdésnek jogegységi határozattal való eldöntését. Ennélfogva a vitás elvi kérdésben a jogegységi tanácsnak kell állást foglalnia (Te. 128. §-a). IV. Nemzetközi magánjogunk egyik általában elismert elve, hogy ingatlanokra dologi jogi vonatkozásokban annak a helynek törvényét kell alkalmazni, ahol a dolog fekszik. Ilyen értelemben rendelkezik az Osztrák Polgári Törvénykönyv 300. §-a is, amelyet az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok 21. és 156. §-a által kijelölt keretben, vagyis amennyiben a rendelkezés azt határozza meg, hogy valamely telekkönyvi (dologi) jog megszerzésének vagy elenyészésének módjára melyik terület joga legyen irányadó, nálunk is hatályban állónak kell tekinteni. Az említett elven nyugszik az az eljárási szabály is, hogy ingatlanokat közvetlenül illető rendelkezéseket csak a honi hatóság tehet. Belföldi vonatkozásban ennek következménye az, hogy magyar hagyatéki bíróság jár el a külföldi örökhagyónak az ország területén fekvő ingatlan hagyatékára nézve (1894 : XVI. tc. 8. §-a), de részben ennek következménye az ingatlanokra vonatkozó