Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

90 Magánjog 933. adta elő a felperes, hogy a gondnok a hitbizományi kötelék alól felszabadult vagyon felosztása körül elmulasztotta ama kötelességek teljesítését, amelyeket a hitbizományokra érvényes általános szabályok, valamint a szóbanlevő hitbizományra vonatkozó családi szabályzat reá rónak és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a többi alperes a felperest megrövidítse. Az alsóbíróságok a keresetet egészen elutasították, mégpedig a fellebbezési bíróság lényegében azzal az indokolással, hogy a kereset elbírálására a magyar bíróságnak nincs hatásköre, mert egyfelől az ország mai területén kívül fekvő ingatlanokra vonatkozó dologi hatályú rendelkezést nem tehet, másfelől pedig a többször említett egyesség érvényességének elbírálása is (a fórum rei sitae elvénél fogva) a csehszlovák bíróságok hatáskörébe tartozik. A m. kir. Kúria a fentebb már említett P. I. 5024 32—1930. számú végítéletével a fellebbezési bíróság elutasító ítéletét részben megváltoztatta és kimondotta, hogy: „az a körülmény, hogy a csehszlovák állam a hitbizományi intézményt megszüntette, a hitbizományi alapítólevélből folyó jogviszonyt a peres felek között nem érinti." Ezt meghaladóan a felperes keresetét (felülvizsgálati kérelmét) a m. kir. Kúria is elutasította. Egyben ítéletét közölte a b—i törvényszékkel, mint hitbizományi bírósággal. Ennek az ítéletnek indokai a következők: A hitbizományi intézményt megszüntető csehszlovák törvénynek az a következménye, hogy a csehszlovák állam területén fekvő hitbizományi vagyonban hitbizományi utódlásnak senki javára sem lehet helye, de azt a jogviszonyt, amelyben a felperes és az alperesek — a hitbizományban érdekelt család tagjai — egymással szemben az alapítólevélnél fogva vannak, az említett csehszlovák törvény nem szüntette meg. Ez a viszony a hitbizományi intézmény céljának és az e cél megvalósulása érdekében alkotott törvényes rendelkezéseknek szellemében, bár a változott viszonyoknak megfelelő tartalommal, de fennáll mindaddig, amíg a hitbizomány a magyar jog értelmében meg nem szűnik. Megszűnési esetet pedig a magyar jog csak kettőt ismer, nevezetesen: az utódlásra hivatott összes várományosok kihalását és a hitbizományi vagyon megsemmisülését, amely eseteknek ezúttal egyike sem áll fenn. Az alapítólevélből folyó jogviszony pedig kizárja, hogy a hitbizományi birtokos vagy más családtag a többi családtagok