Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

72 Magánjog 925. Minélfogva a másodbíróság azzal, hogy Sch. S. jelzálogtulajdonost a M. V. rt. által érvénytelenül szerzett s éppen a nevezett jelzálogtulajdonos részéről folyamatba tett per eredményében törölt jelzálogjogok ranghelyével való rendelkezésre feljogosítottnak nem tekintette és Sch. S.-t a ranghellyel való rendelkezés fenntartásának feljegyzése iránti kérelmével elutasította, jogszabályt nem sértett. Nem sértett jogszabályt a kifejtetteken kívül még azért sem, mert amennyiben Sch. S. a M. V. rt. javára bejegyzett jelzálogjogokkal szemben azt a jogot gyakorolta, hogy e jelzálogjogok érvénytelenségét jogerős bírói döntéssel megállapíttatta s ily alapon a bejegyzett jelzálogjogokat a saját tulajdoni illetményéről töröltette, úgy önmagát zárta el attól, hogy sikeresen hivatkozhassék arra^ hogy ingatlan jutalékát olyan jelzálogjog terhelte, amely jogilag létezőnek volt tekinthető s amelynek ranghelyével ő ennélfogva rendelkezhetnék. Ily ellentétes álláspont elfoglalására s a ranghellyel való rendelkezési jog gyakorlására a kir. Kúria Sch. S.-t feljogosítottnak annál kevésbbé tekintette, mert ő abban az esetben, ha a keresete folytán érvénytelennek nyilvánított jelzálogjogok ranghelyével való rendelkezésre jogosíttatnék fel, úgy a jelzálogjog érvénytelenítése iránti kimerített jogon felül, anyagjogilag meg nem alapozott oly többletjoghoz jutna, amely a későbbi rangsorban érvényesen bekebelezett jelzálogos hitelezőknek az érdeksérelmével járna. Ezek a jelzálogos hitelezők ugyanis, a kezdettől fogva érvénytelen jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés megadása esetén elüttetnének attól az előnytől, hogy az érvénytelenül bejegyzett jelzálogjog kiesésével előrelépjenek. Ettől az előrelépési jogtól pedig ők azért nem üthetők el, mert ezáltal ők nem indokolatlan előnyhöz, hanem ahhoz a kielégítési joghoz jutnak, amely őket annak folytán illeti meg, hogy az őket megelőzően bejegyzett jelzálogjog érvénytelen s így a sorozásnál az anyagi jog értelmében figyelembe nem vehető. Abból, hogy a kifejtettek szerint a másodbíróság helyesen állapította meg, hogy Sch. S.-t a M. V. rt. javára bejegyezve volt, törölt jelzálogjogok ranghelyével való rendelkezési jog meg nem illeti, szükségképen következik, hogy a másodbíróság végzésének az a része sem sért jogszabályt, amely a k—i M. H. rt.-nak a jelzálogtulaj-