Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

54 Magánjog 923. nem zárja el a bíróságot attól, hogy a Te. 91. §-át a kifejtettek szerint értelmezze s ennek eredményében a rendelkező rész szerinti döntést hozza. 923. szám. jelzálogjog A Tkr. 91 • §-ának b) pontja alapján a ius offerendit gyakorolni átszállasá- kívánó jelzálogos hitelezőt, a követelés kielégítését elfogadni vonakodó nak tkvi 0,Y jelzálogos hitelezővel szemben, aki a követelés magához váltását előjegyzése. a J*> 49. §-ának 2. bekezdése értelmében tűrni köteles, megilleti az a jog, hogy a jelzálogos követelés bírói letétbe helyezésével a jelzálogjog átszállásának telekkönyvi előjegyzését kérhesse. E. H. 1931. évi december hó 30-án. Pk. V. 1264/1931. szám. Elnök: Hutás József kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Gébért József kir. kúriai bíró. Tényvázlat: A végrehajtató jelzálogos hitelezők felajánlották az őket megelőző jelzálogos hitelező követelésének kiegyenlítését, majd mikor ez a felajánlott fizetést nem fogadta el, a jelzálogos követelés összegét bírói letétbe helyezték s azt az illető hitelező javára ki is utaltatták, ezt követőleg pedig a telekkönyvi hatóságtól annak telekkönyvi feljegyzését kérték, hogy az őket megelőző jelzálogos hitelező követelése annak beváltása folytán reájuk szállott át. A v—i kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság a kérelemnek helyet adott. A p—i kir. törvényszék a telekkönyvi hatóság végzését megváltoztatta és a folyamodókat feljegyzés iránti kérelmükkel elutasította, mert igaz ugyan, hogy a Vht. 190. §. és a Jt. 49. §. utolsó bekezdései szerint G. J. és neje a követelés beváltása folytán az előző hitelező jogaiba lépnek, ámde a hivatkozott szakaszok rendelkezései csak úgy értelmezhetők, hogy az előző követelést beváltó hitelező csak azon betétekben bekebelezett jelzálogjogra nézve lép az előző hitelező jogaiba, amelyekben úgy az előző hitelező, mint a beváltó hitelező is be van kebelezve, ellenben azon betétekben foglalt ingatlanokra nézve, amelyekben csak az előző hitelezőnek van jelzálogjoga, a hitelező jogaiba, annak beleegyezése nélkül nem léphet. Mivel pedig a jelen ügyben árverés tárgyát nem képező ingatlanok betéteiben G. J. és neje mint jelzálogos hitelezők nem szerepelnek, nevezettek jogaikat csakis a jelen ügyben elárverezett ingatlanokra gyakorolhatnák, ezekkel az ingatlanokkal vonatkozásban azonban a feljegyzés tárgytalanná vált, miután azok jogerősen elárvereztettek.