Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

sz. Házassági Jog. 41 rói ítélettel felbontatnék, a felperes kötelezően kijelenti, hogy leendő férje ellen sem ideiglenes, sem végleges nőtartásra, sem más vagyonjogi igényt támasztani nem jogosult s erről már most kifejezetten lemond. A fellebbezési bíróság a felek vitájában azt a jogi álláspontot foglalta el, hogy a fenti szerződés kikötését nemcsak az a körülmény teszi érvénytelenné, hogy a fent tárgyalt jogszabályok szerint a családjogi tartási igényről a jövőre szóló hatállyal lemondani nem lehet, hanem a jelzett kikötést a házasság erkölcsi céljain kívül a jó erkölcsökbe ütközőnek is találta. Ehhez képest ténykép állapította meg, hogy a peresfelek között a házassági életközösség 1934. évi március hó 1-vel akként szakadt meg, hogy az alperes a felperest a közös lakásból elküldte és a per rendén kijelentette, hogy nem kívánja bizonyítás tárgyává tenni, hogy a felperest a hozzá intézett levéllel jogos okból küldte volna el s e tényállás alapján az alperest a vétlen felperes javára nőtartásdíjban marasztalta. Az alperes e döntést azon az alapon támadja, hogy a fellebbezési bíróság a magyar magánjogi tervezet hatása alatt döntött, holott a ma érvényes H. T. 92. §-a értelmében a tartásról való lemondás hatékonyan kiköthető s ez a lemondás nincs kizárva az ideiglenes nőtartásra nézve sem. De jogszabálysértést panaszol az alperes amiatt is, hogy a fellebbezési bíróság figyelmen kívül hagyta a peresfelek házasságának speciális körülményeit. Eszerint ő a házasságkötéskor özvegy ember volt, s felnőtt gyermekei vannak Ezek egyike nőül vette a felperes leányát, s épen ezek proponálták neki a felperessel való házasságkötést. Ily körülmények között a kérdéses kikötéssel a családi békéjét és gyermekeinek nyugalmát kívánta biztosítani, amit az erre vonatkozó előzetes tanácskozások bizonyításával igazolni is akart, de a fellebbezési bíróság a bizonyításfelvételt jogszabálysértéssel mellőzte. E támadásokat a m. kir. Kúria nem találta helytállóknak. A ténymegállapítás szempontjából a fellebbezési bíróság nem sértett eljárási jogszabályt azzal, hogy a házassági szerződés létrejöttét megelőző megbeszélésekre és megfontolásokra a bizonyításfelvételt mellőzte, mert a házasság a H. T. 39. §-a értelmében, bármily előzmények között jött is létre, semmiféle előzetes meg-