Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

sz. Szerződés 179 alapszerződés is elrendelte. Ez az álláspontja azonban, amint a Kúria előbb már kifejtette, téves. Hogy a bizottság javaslatát a városi közgyűlés, az alapszerződés módosítására hivatott szerv elfogadta volna, azt a felperes nem is állította. Ehelyett a AF" . alatt a városi tanács határozatát mutatta be. Azonban attól eltekintve, hogy ez a határozat tartalma szerint a bizottságnak csak a jótállási idő kezdőpontjára vonatkozó javaslatát fogadta el, az óvadék megosztására vonatkozó javaslatával pedig nem foglalkozik, minthogy nem illetékes szervtől származik, az alapszerződés megegyezéses módosításának igazolására nem alkalmas. Ilyen körülmények között a jogvita eldöntésénél csak az alapszerződés rendelkezései vehetők figyelembe. S mert ezek szerint a fennmaradó 446.000.000 K „a jótállási idő lejártát követő végérvényes átvétel és esetleges hiányok pótlása után" adandó ki s mert az óvadék természetéből nem következik, hogy az részletekben, a hiánytalanul átvett munka arányában, de már a teljes munka befejezése előtt is visszakövetelhető volna, ennélfogva a felperes addig, amíg a szivornyacsőtárna átadása is meg nem történt, az óvadék visszaadását nem követelhette. A keresetnek 1929. évi szeptember hó 21-én történt beadása tehát idöelőtti volt arra való tekintettel is, hogy a szivornyacsőtárnára vonatkozólag még a jótállási idő is csak 1930. évi január hó 1-én járt le. Nem volt vitás, hogy a szivornyacsőtárna falain repedések voltak s magas vízállás esetén a tárna annyira megtelt vízzei. hogy a szivornyacsőhöz hozzáférni nem lehetett. Hogy mi okozta ezeket a repedéseket s vájjon a vállalkozó felperes valamely mulasztására voltak-e ezek visszavezethetők, annak eldöntését a Kúria fölöslegesnek találta. A megállapított tényállás szerint ugyanis a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy ezeket a hiányokat ki fogja javíttatni. Ezt a ténymegállapítást a felperes megtámadta ugyan a felülvizsgálati kérelmében, de mert a Kúria e ténymegállapításnál iratellenességet, nyilván helytelen ténybeli következtetést vagy eljárási szabálysértést nem észlelt, e támadás a Pp. 534. §-ára való tekintettel figyelembe vehető nem volt. 12*