Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

sz. Szerződés 173 letkötéssel és hogy rendelkezik-e az ehhez megkívánt hatósági jogosítvánnyal és akire, t. i. a harmadik jóhiszemű személyre nézve méltánytalan volna, ha a másik fél részéről elkövetett iparrendészeti kihágás miatt az általa jóhiszeműen megkötött ügylet semmisnek tekintetnék és ő abból jogokat nem származtathatna. Viszont az iparrendészeti tilalmat áthágó félre nézve is méltánytalan volna, ha a tilalomba ütköző, de egyébként kifogástalanul megkötött ügyletből eredő követelését nem érvényesíthetné a vele szerződött azzal a féllel szemben, aki a teljesítést elfogadta. Ennek a jogi álláspontnak törvényes alátámasztására szolgál a K. T. hatálya alá tartozó ügyletek tekintetében a K. T. 263. §-a, amely szerint „azon körülmény, hogy valaki hivatásánál, állásánál, iparrendészeti vagy más okoknál fogva kereskedelmi ügyletekkel nem foglalkozhatik, a kereskedelmi ügyletek minőségére és érvényességére befolyássá! nincsen." Ezt a törvényes szabályt sem az 1922 : XII. te, sem más jogszabály hatályon kivül nem helyezte, következésképen ezt ma is élő jognak kell tekinteni. Ennélfogva a K. T. hatálya alá eső kereskedelmi ügyletekre kétségtelenül ezt a szabályt kell alkalmazni. Minthogy pedig a fent kifejtettek szerint az ipar megkezdéséhez és folytatásához szükséges jogosítvány és az ipar megkezdésének vagy folytatásának ennek a jogosítványnak a hiányában való tilalma és a tilalom áthágásának büntetése nem jelenti magának az ügyletnek eltiltását és semmisségét, hanem csupán olyan iparrendészeti ok, amely azt, aki ilyen engedéllyel nem rendelkezik, a kereskedelmi ügyletekkel való foglalkozástól zárja el; minthogy az a körülmény, hogy bizonyos személyek iparrendészeti vagy egyéb okokból kereskedelmi ügyletekkel nem foglalkozhatnak, az ügylet kereskedelmi természetén és érvényességén nem változtathat: kétségtelen, hogy a kereskedelmi ügyletek tekintetében érvényes törvényes intézkedés áll az útjában annak, hogy valamely iparnak az iparrendészeti tilalmat sértő üzése körében kötött ügylet maga is semmisnek tekintessék. Ezzel szemben nem lehet a K. T. 263. §-ának azt az értelmezést tulajdonítani, mintha az csak azokra a személyi akadályokra vonatkoznék, amelyek egyes személyeket, mint pl. a papokat, szerzeteseket, katonákat, birákat és közhivatalnokokat az ipar gyakorlásában korlátozzák (1872 : VIII. tc. 26. §.).