Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

158 Magánjog 946. kívül helyezett korábbi rendeletek nem tettek meg. Minthogy a fentebb előadottak szerint a felperesnek a keresetben jelzett kölcsönszerzés idejében még nem volt iparengedélye, amely őt a pénzkölcsön közvetítésére feljogosította volna, a kir. ítélőtábla a felperest keresetével már ebből az okból is elutasította azért, mert eljárása az 1922 : XII. tc.-be ütközik, kihágás és ezért, minthogy a jelen esetben nem egyszerű rendészeti szabályról van szó, hanem kihágás is forog fenn és ehhez képest felperesnek a K. T. 263. §-ára való hivatkozása sem helytálló, a felperes a közvetítési díjat még kikötés esetében sem érvényesítheti per útján, mert ehhez a bíróság jogsegélyt nem nyújt. A m. kir. Kúria az 1931. évi június hó 26-án P. VII. 1951/ 23—3931. szám alatt hozott végítéletével a felperes felülvizsgálati kérelmét elutasította a következő okokból: Helyes ugyan a felperesnek az az álláspontja, hogy a K. T. 263. §-a ma is érvényben levő jogszabályt tartalmaz, de viszont az is kétségtelen, hogy ez a szakasz az 1922 : XII. tc. 34. és 127. §-ában foglalt rendelkezésből folyó annak a szabálynak az alkalmazását, hogy iparhatósági engedély nélkül folytatott pénzkölcsönt közvetítő ügynökösködésből közvetítői díj iránti követelést érvényesíteni nem lehet, helyes értelmezés szerint ki nem zárja. A K. T. 263 §-ának helyes értelme ugyanis az, hogy a kereskedelmi ügyletek érvényessége kérdésében az ipartörvény vagy más törvény tiltó rendelkezéseivel szemben csak azokkal való vonatkozásban állít fel kivételt, akik hivataluknál vagy állásuknál fogva nem foglalkozhatnak kereskedelmi ügyletekkel. Csak ezek személyével való vonatkozásban mondja ki a törvény, hogy az a körülmény, hogy ezek iparrendészeti vagy más okból kereskedelmi ügyletekkel nem foglalkozhatnak, az általuk kötött kereskedelmi ügyletek érvényességét nem érinti. Ily személyi korlátozásokra maga az 1872 : VIII. tc. 26. §-a is utal, midőn kimondja, hogy a törvények azon rendeletei, melyek a papokat, szerzeteseket, katonákat, bírákat, közhivatalnokokat az ipar gyakorlásában korlátozzák, érintetlenül maradnak, Támogatja ennek az értelmezésnek helyességét a K. T. tervezetéhez készült indokolás, mely szerint a tervezet 273. §-ában (a későbbi törvény 263. §-a) foglalt határozatok azokra vonatkoznak, akik akár a kereskedelmi törvénynél, akár állásuknál vagy hivataluknál fogva, akár más ok miatt kereskedelmi ügyletek megkötésére feljogosítot-