Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

146 Magán fog 945. II. Az alperes „L. D. K." azonban, mint egyesület: jogi személy, minélfogva fogalmilag ki van zárva az, hogy őt az engedély nélkül történt előadással elkövetett bitorlás, nemkülönben a fordító nevének mellőzése tekintetében a Szjt.-be ütköző vétségek elkövetése terhelhetné. A törvény 57. §-ában meghatározott bitorlás vétségét, nemkülönben a 23. §-ban említett vétséget csak az a természeti személy követhette el, aki az előadás rendezésénél az alperesi kör nevében eljárt. Ha azonban a jogi személy (egyesület, társaság) nevében eljárni jogosult egyén követi el ügykörének ellátásában a szerzői jog bitorlását, akkor a Szjt. értelmében követelhető vagyoni és nem vagyoni kárért az illető jogi személy is felelősséggel tartozik. Ehhez képest a jelen esetben is az alperesi egyesület a képviseletében elkövetett bitorlásból folyóan kártérítéssel tartozik s így a felperesnek kártérítésképen a gazdagodás erejéig támasztott követelése alapos. Mivel a felek egyező előadása szerint a panasz tárgyává tett előadást belépődíj nélkül tartották meg, a gazdagodás mértéke annak az összegnek felel meg, amelyet az alperes a felperesnek az előadás engedélyezéséért szokás szerint fizetni köteles lett volna, amely összeget a kir. Kúria a felek egyező kijelentéséhez képest az adott esetben 15 P-ben határozta meg és az alperest ebben az összegben elmarasztalta. 945. szám. Színműnyil- Ha a színház, mely a szerzőtől a színdarab előadási jogát megvános elő- szerezte, a darabot annak utolsó előadásától számított 5 éven át szüneadási jogá- telteti, a szerző az előadás jogát a színháztól megvonhatja. nakmegvo- E. H. 1930. évi június hó 12-én. P. I. 2483/1930. szám. Elnök: Juhász nása. Andor, a m. kir. Kúria elnöke. Előadó: Alföldy Dezső kir. kúriai biró. Tényvázlat: A felperes az alperesekkel szemben jogállapotának biztosítása végett megállapítási keresetet indított és azt arra alapította, hogy az általa írt színmüvek előadására vonatkozóan kötött szerződések hatályukat vesztették, mert az előadásra B-en kizárólagosan jogosított színház a színdarabok előadását hosszú időn át szüneteltette, aminek következtében az előadási jog visszaszállt a