Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

sz. Szerzői Jog 101 rendelte a közleménynek a B. Sz. folyóirat vonatkozó példányaiból való elkobzását. Indokolása szerint a K. T. 519. §-a értelmében a kiadó a kéziratban vagy a megállapított eredetiben átvett munkát változatlanul tartozik többszörösíteni és forgalombahelyezni. Minthogy pedig a felperes az alperes értekezését változtatásokkal és kihagyásokkal a szerző beleegyezése nélkül tette közzé, a kir, törvényszék a Szjt. 6. §. 3. és 10. pontjába ütköző szerzői jog bitorlásának fennforgását megállapította, a 18. §. alapján az alperest a felperes vagyoni és nem vagyoni kára megtérítésére kötelezte és a 20. §. értelmében a folyóirat készletben levő példányaiból az értekezést tartalmazó részek elkobzását rendelte el. A b—i kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét azzal a változtatással, hogy a kártérítési összeget felemelte és az elkobzás kimondását pedig mellőzte, helybenhagyta, mert az alperes a közlésre elfogadott értekezést oly javításokkal és jelentős kihagyásokkal tette közzé, amelyekhez a szerző nyilván nem járult volna hozzá, s amelyek a szerzői jogi bizottság által igazolt tényleges szokás terjedelmét lényegesen meghaladják, amiből következik, hogy az alperes a szerző személyiségi jogát megsértette s ezért őt nem ugyan a szerzői jog, hanem a magánjog általános szabályai szerint kártérítési felelősség terheli. A m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperest keresetével elutasította. Indokok: Az alperes, mint a B. Sz. című folyóirat szerkesztője a felperesnek tudományos értekezését a folyóiratban való közlésre elfogadta. Az alperes a felperes értekezését javításokkal és egyes részek elhagyásával jelentette meg a folyóiratban. Ezeket a változtatásokat a felperes tudta és beleegyezése nélkül végezte. A szerző személyiségi jogához tartozik az, hogy művén (ideértve annak címét is) változtatásokat (beleértve az elhagyásokat és hozzátoldásokat is) csak ő végezhet, illetve azon változtatásokat más csak az ő engedélyével eszközölhet. A kir. Kúria több ítéletében (P. I. 3896/1929., 4065/1929. sz.) kifejtette, hogy ha a Szjt. 3. §. harmadik bekezdése értelmében maga a szerző nem végezhet utólag a müvén a jogutódjának jogos érdekeit sértő változtatásokat, akkor ebből a törvényhozónak arra az akaratára kell szükségképen következtetni, hogy még inkább meg kell védeni magát a szerzőt harmadik személyek által végzett jogo-