Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 6. kötet (Budapest, 1930)

sz. Jogcselekmények megtámadása 91 ban fenntartásával a vagyonbukott cég 70,000.000 takarékkorona tőke és járulékainak az alperes részére való megfizetésére köteleztetett — jogerőre emelkedett, annak alapján az alperes kielégítési végrehajtást kért, amelyet a b.—i kir. törvényszék 16. P. 39,113/6. 1924. számú végzésével 1924. évi december hó 11-én el is rendelt 70,000.000 takarékkorona tőke és járulékai erejéig a közadósnak biztosítási végrehajtás során már lefoglalt ingóságaira, valamint a d.—i 899. számú telekkönyvi betétben felvett ingatlanára, amelyre ezen követelés erejéig a zálogjog a v.—i kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 3600/1924. tkv. számú végzésével már előjegyeztetett. Ez a végrehajtás a felek egyező előadása szerint 1925. évi január hó 7. napján foganatosíttatott. A kir. törvényszék azt is mint nem vitás tényt állapította meg, hogy a Ph. M. részvénytársaság cég 1924. évi október hó végén már nyilvánosan fizetésképtelenséget jelentett s hogy az annak folytán megindult hitelezői tárgyalásokon az alperes cég is résztvett. Ebből pedig az következik, hogy az alperes a kielégítési végrehajtás foganatosításakor már tudott arról, hogy a közadós cég fizetéseit megszüntette. Vitás ellenben az, hogy a biztosítási végrehajtás foganatosításakor is fennforgott-e ez a körülmény. Erre nézve a kir. törvényszék úgy találta, hogy egymagában az a tény, hogy a közadós cég az általa 1924. évi január hó 8-án íratott (A '/. alatti) levelében azt jelentette ki, hogy az általa megvett gépek vételárát most nem tudja kifizetni s a vételár miként való kiegyenlítésére a M. Testvérek és Társai cégnek ajánlatot tett, — nem alkalmas annak a megállapítására, hogy a közadós fizetéseit a jelzett időben megszüntette, mert az állandó bírói gyakorlat értelmében a fizetések megszüntetése csak akkor forog fenn, ha a kereskedő végrehajtást vagy végrehajtásokat enged maga ellen foganatosíttatni, anélkül, hogy fizetne, vagy oly jelenségek (pl. üzlet bezárása, általános egyességi ajánlat, árukészletnek a hitelezők közt felosztása, áruraktárnak vagy egy részének kézizálogul átadása stb.) forognak fenn, amelyekből a fizetések megszüntetését mindenki felismerheti. Ezek szerint a felperes nem bizonyította be azt, hogy a biztosítási végrehajtás foganatosítása idejében a közadós cég fizetéseit beszüntette s így ezt mint tényt megállapítani nem lehet.