Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 6. kötet (Budapest, 1930)

52 Hiteljog 846. hitelező jogait sem gyakorolhatta, minthogy továbbá ekként a későbbi jogi tények alapján a felperes, mint árverési vevő sem szerezhetett jogérvényes tulajdonjogot a kereseti ingók tekintetében, mert annál az árverésnél és illetve annak az árverésnek meghirdetésénél és kitűzésénél, amelyre tulajdonjogát alapítja és amely árverésnél, annak kitűzésénél, meghirdetésénél és megtartásánál a törvényes rendelkezések a dolog természete szerint feltétlenül megkívánt mértékben be nem tartattak, — a felperes, mint a záloghitelező képviselője járt el és ezért az 1881. évi LX. tc. 110. §-ában foglalt és az árverési vevőnek, mint jóhiszemű jogszerzőnek tulajdonjogát védő rendelkezésre sem hivatkozhatik. Ezek alapján a kir, ítélőtábla a felperesnek a kereseti ingókra támasztott visszakövetelési jogát jogszerűnek nem találta és ezért az elsőbíróság végítéletének megváltoztatása mellett a felperest keresetével elutasította. A m. kir. Kúria a felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja, Indokok: A fellebbezési bíróság a meg nem támadott tényállásból helyesen, nevezetesen a K. T. 302. §-ában foglalt jogszabálynak és az ebben az irányban kifejlődött bírói gyakorlatnak figyelembevételével következtetett arra, hogy a B, K. B. rt. a kereseti ingókra a tényleges, vagy legalább is a tényleges átadást helyettesítő megfelelő jelképes átadás hiányában és ez utóbbival kapcsolatban olyan cselekmények foganatosítása nélkül, amelyek a hitelezőnek a zálogul lekötött ingókkal való rendelkezését lehetővé és a zálogadós szabad rendelkezési jogának megszűntét nyilvánvalóvá és mindenki által felismerhetővé teszik, érvényes zálogjogot nem szerzett és ebből az okból az ingókat a K. T. 306. §-a alapján jogszerűen el sem adhatta. Az irányadó tényállás szerint a felperes ügyvéd a hitelező banknak az ügyésze, aki úgy a zálogszerzést célzó jogügylet megkötésénél, mint a további joglépéseknél, ezek között a közjegyzői árverés kieszközlésénél is a bankot képviselte, akinek tehát tudnia kellett, hogy a hitelező banknak nincs érvényes zálogjoga az ingókra és hogy azoknak a bank részéről közjegyző közbenjöttével foganatosított árverési eladása jogosulatlan. Ebből az okból a felperes a fellebbezési bíróság helyes jogi álláspontja szerint jóhiszemű vevőnek nem" tekinthető s így a vétele tulajdonszerzésre nem vezethetett.