Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 6. kötet (Budapest, 1930)

sz. Részvénytársaság Indokok: A K. T. nem írja elő, hogy a részvénytársaság alakulásánál szem előtt tartandó alakszerűségek a már megalakult részvénytársaság alaptőkéjének felemelése alkalmával is kötelezők. A bírói gyakorlat is az ellenkező álláspontra helyezkedett. Különösen nem osztja a bíróság a felperesnek azt a jogi álláspontját, hogy a részvények névértékének előzetes leszállítása folytán először azok névértékét kell visszaállítani. Újabb befizetésre ugyanis egy részvényes sem kötelezhető és a K. T. csakis új részvények kibocsátása útján engedi meg az alaptőke felemelését. Ebben az esetben az alaptőke egyszer már teljesen be volt fizetve, a K. T. 162. §-a tehát erre a perre nem vonatkozik. A törvényben előírt feltételek tehát az alaptőke felemelése alkalmával betartattak, mert az alaptőke felemelése szabályszerűen, közgyűlési határozat alapján történt, a jegyzett részvények értéke valóban befolyt, ennélfogva a bíróság a felemelt alaptőkének a mérlegben követelésként való beállítását jogszerűnek találta és minthogy a közgyűlési határozat megváltoztatására jogos okot fennforogni nem látott, a felperest keresetével elutasította. A d.—/ kir. ítélőtábla a kir. törvényszék ítéletét helybenhagyta. Indokok: A kir. ítélőtábla a cégokmánytári iratoknál fekvő közgyűlési jegyzőkönyv megtekintése alapján megállapította, hogy a j. G. R. T. 1918. évi július hó 4-én közgyűlést tartott, ekkor addig fennállott alapszabályait módosította, alaptőkéjét pedig felemelte. A felemelés akként történt, hogy a részvénytársaság a 100 koronás névértékű részvényekből 2—2 darabot összevont, minden 2 drb. régi részvényért 1 drb új 200 K névértékű részvényt adott, az alaptőkét pedig új részvénykibocsátás útján kívánta 143.100 koronáról 286.200 koronára felemelni, egyszersmind kimondta, hogy minden új kibocsátású 200 koronás névértékű részvény tulajdonosa 1 drb. részvényre nézve 1918. szeptember 1. napjáig elővételi jogot gyakorolhat, továbbá, hogy az elővételi jog alapján át nem vett részvények elhelyezéséről az igazgatóság gondoskodik. A felperes keresetében kifejezetten csak az 1920. évi július hó 30-án tartott közgyűlés határozatát támadja ugyan meg, minthogy azonban az utóbb említett közgyűlés ama határozatának, hogy az alaptőkét a mérlegbe 286.200 koronába állította be, alapul az 1918. évi július hó 4-én tartott közgyűlésnek az alaptőke felemelése tárgyában hozott határozata szolgál, ezt a határozatot is megtámadott-