Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 6. kötet (Budapest, 1930)
110 Polgári peres és nem peres eljárás 859. vonása az 1923 : XXXV. tc.-nek megfelelően történt-e. Ennek a kérdésnek és az ehhez fűződő magánjogi igényeknek elbírálása pedig a 7200/1925. M. E. számú rendelettel vagy egyéb jogszabállyal a bíróság hatásköréből kivéve nincs. Végül abban a perben, amelyet Kanyó Elek nyugbéres máv. alkalmazott őrhalmi lakos felperes 25,000.000 korona nyugbérjárandóság iránt indított a m. kir. Államvasutak Nyugbérpénztára alperes ellen, a budapesti kir. ítélőtábla, mint felülvizsgálati bíróság 1926. évi november hó 25. napján 6. P. 7239/8—1926. szám alatt kelt ítéletével helybenhagyta a budapesti kir. törvényszéknek, mint fellebbezési bíróságnak az alperes pergátló kifogását elvető és a kir. járásbíróságot az ügy érdemi tárgyalására utasító ítéletét. ítéletének indokolásában a kir. ítélőtábla, hivatkozással a saját ítélkezésében több ízben elfoglalt jogi álláspontra, megállapította, hogy az 1924 : IV. tc. 2. §-ának kiegészítő részeként a törvényhez csatolt a) melléklet A) II. részében a kormánynak adott felhatalmazás a közigazgatás körébe tartozó eljárások egyszerűsítésére vonatkozik s ennélfogva a felhatalmazás határát túllépi az a kormányhatósági intézkedés, amely a rendes bíróság ítélkezése alá tartozó magánjogi igények elbírálását a per útjának kizárásával a közigazgatás körébe vonja. Ezt a felfogást kell meríteni a felhatalmazás szövegéből, amely a gazdaságosság elvének a közigazgatás terén való érvényre juttatása felől rendelkezik és amely az állam bírói hatalmának a közigazgatástól különböző területére célozva, kiemeli, hogy a bíróságok és ügyészségek szervezetén és eljárásán csak külön törvény, vagy külön törvényes felhatalmazás alapján kiadott rendelkezés változtathat. Minthogy pedig az államvasúti alkalmazottak szolgálati viszonya annálfogva, hogy ők nem magának az államhatalomnak szolgálatában állanak, hanem az állam egyik kereskedelmi vállalatának, mint önálló jogi személynek alkalmazottai, lényegében magánjogi természetű; minthogy továbbá olyan törvény, vagy törvényes felhatalmazás nincs, amely a kormányt feljogosította volna arra, hogy a máv. alkalmazottak nyugellátási vitás ügyeiben a rendes bíróság hatáskörét kizárja, ennélfogva a felperes kereseti igényének rendes bírói úton való elbírálását a 7200/1925. M. E. számú rendelet 89. pontjában foglalt rendelkezés nem akadályozza. Az imént ismertetett határozatok közül a budapesti kir. ítélő-