Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

72 Magánjog 743. Indokok: A felperes felülvizsgálati panasza szerint a fellebbezési bíróság az alperes különvagyona javára az apja után örökölt 8 hold ingatlan háruláskor volt termésének 825 aranykoronára becsült értékét annak a nem vitás ténynek figyelmen kívül hagyásával számította fel, hogy a házasságnak az 1909. évi január hó 18-án történt megkötése után mindketten az alperes apjának házába költöztek és a maguk munkájával látták el az apai gazdaság minden teendőit, következéskép a közös munkának az 1911. évi június hó 14-én, vagyis az alperes apjának elhalálozása idejében 825 aranykoronára becsült eredménye is az anyagi jognak megfelelően a közszerzemény javára lett volna számításba veendő. Ez a panasz azonban alaptalan azért, mert a felperes nem vitat olyan megállapodást, amelynek értelmében a szülői vagyon szaporulatára a szülői gazdaságban az alperessel együtt végzett munkálkodásuk díja vagy egyéb címen támaszthatnának jogszerűen igényt, — már pedig jogszabály, hogy a gyermeknek és családjának a szülői gazdaságban kifejtett közreműködése külön kikötés nélkül ingyenes, következésképpen a feleknek az örökhagyó gazdaságában végzett munkája, folytán előállott eredmény is az örökhagyót, mint a gazdaság fejét illette meg, amelyet, mint az alperesre öröklés útján hárult vagyont, a fellebbezési bíróság a háruláskor fennállott értékben helyesen sorozott az alperes megtérítendő különvagyonához. II. DOLOGI JOG. 1. Tulajdon. 743. szám. Tulajdonos A szomszédjog alapján a tulajdonos csak azokat az intézkedéseket kártérítési tilthatja meg és csak azok miatt követelhet kártérítést, amelyek a szomtulajdonjog- szédos telek használatának a helyi viszonyok szerint való közönséges galvaló visz- mértékét meghaladják és a korlátozott tulajdonos telkének helyben szoszaélés kásos használatát jogellenesen és lényegesen korlátozzák. Ha tehát eseten, bizonyítást nyer, hogy a szomszédos telek tulajdonosa, vagy alkalmazottjai a tulajdonost egyébként megillető jogot, azzal visszaélve, merőben a szomszéd tulajdonos bosszantása és károsítása végett gyakorolták, az ezzel megokolatlanul és szükség nélkül okozott károkért az előbbi az utóbbinak felelősséggel tartozik.