Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

sz. Házassági jog 45 20-án a felperes beleegyezésével Amerikába ment, míg felesége és két gyermekük itthon maradt. Az alperes ezután több ízben pénzt küldött a felperesnek mindaddig, míg 1916-ban a hadiállapot folytán közöttük minden érintkezés lehetetlenné vált. A világháború lezajlása után, 1921. évi május hó 17-én, az alperes hazajött Amerikából, de mivel ekkor már értesült arról, hogy a felperesnek 1916-ban egy idegen férfitől gyermeke született, a házassági életközösséget megszakította, majd a felperes ellen bontópert tett folyamatba, amely perben a bíróság az 1923. évi január hó 29-én P. 2588/1921. szám alatt kelt ítéletével a házasságot a H. T. 80. §. a) pontja alapján a feleség hibájából felbontotta. Az állandó bírói gyakorlat szerint a házasság felbontása esetén a közszerzemény meghatározása szempontjából a házas felek közötti házassági életközösség megszűnésének időpontja irányadó, mert a közszerzeményi jog alapja a házasfelek közötti házassági életközösség. Egymagában az a körülmény, hogy a férj éveken át nejétől távol, Amerikában élt, nem szünteti meg a házastársak között a szerzeményi közösséget, ha a férj nem a házassági életközösség megszakítása végett, hanem — miként az adott esetben is — feleségével egyetértően, kereset céljából költözött ki Amerikába. A jelen esetben tehát a peres felek között a szerzeményi közösség fennállott a felperesnek Amerikába történt kimenetele után is mindaddig, amíg az alperes a felperessel való életközösséget szándékosan meg nem szüntette, ami a megállapított tényállás szerint Amerikából történt hazaérkezésekor, 1921. évi május hó 17-én következett be. Minthogy továbbá a házasfelek közötti szerzeményi közösséget a felperesnek a bontóperben hozott ítélet szerint elkövetett s a hitvestársi hűséget súlyosan sértő cselekményei egymagukban még meg nem szüntették: nincsen elfogadható alapja annak, hogy a közszerzemény szempontjából az életközösség tényleges megszűnésének joghatálya visszamenőleg 1916. évi június hó l-re, az idegen férfival folytatott viszonyból származott gyermek születésének időpontjára terjesztessék ki. A fellebbezési bíróságnak idevonatkozóan elfoglalt ellenkező álláspontját a m. kir, Kúria nem tehette magáévá. A közszerzemény meghatározása szempontjából vizsgálni kell tehát azt, hogy a házasság megkötésének idejéhez viszonyítva mi volt