Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

30 Magánjog 729 Ehhez képest a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróságot az ügy érdemében további eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Indokok: Felperes keresete arra irányul, hogy volt felesége, az alperes, akit a bíróság a házasságot felbontó ítéletben az ő nevének viselésére feljogosított, — e név viselésétől érdemetlenség okából eltiltassék, mert a házasság felbontása óta oly botrányos viselkedést folytat, amely annak következtében, hogy az ő nevét használja, alkalmas arra, hogy őt (felperest) társadalmi állásában lehetetlenné tegye. A kir. ítélőtábla mint fellebbezési bíróság a felperest keresetével elutasította, mert nincsen olyan anyagi jogszabály, amely szerint a H. T. 94. §-a alapján a férje nevének viselésére feljogosított nő e jogának gyakorlásától érdemetlenség okából megfosztható lenne; továbbá, mert a névviselésre feljogosító bontó ítélet jogereje is útjában áll annak, hogy újabb perben a nő a névviseléstől eltiltassék. A m. kir. Kúria a fellebbezési bíróságnak ezt a jogi álláspontját nem tartja helytállónak. A nőt ugyanis a magyar jog szerint a házasságkötés ténye alapján férjének neve illeti meg s e nevet megtartja férjének halála után özvegysége idejére is mindaddig, amíg újból férjhez nem megy. Ha azonban a házasságot a bíróság felbontja, akkor a nő megszűnik férjének felesége lenni, amiből önként következik, hogy a házasság felbontása után férje nevét többé nem viselheti. A H.T. 94. §-a mindazonáltal kivételkép megadja a nem vétkes nőnek azt a jogot, hogy férje nevét a házasság felbontása után is megtarthassa, ha ezt az akaratát a perben kifejezte, amikor is a bíró a nőnek ezt a jogát a felbontó ítéletben kimondani köteles. Ebben az esetben a nő a házasság felbontása után a leányneve helyett vagy azzal együtt volt férje nevét is használhatja. Az elvált nő legszemélyesebb jogai közé tehát csak az ő tulajdonképpeni nevének, vagyis leánynevének viselésére vonatkozó joga tartozik, amelytől, mint legszemélyesebb jogától, semmi körülmények között sem fosztható meg. Ellenben az, hogy az elvált nő külön még a volt férjének nevét is viselhesse, csak a nem vétkes nőnek a törvény által adott kivételes természetű jogosítvány. Kétségtelen, hogy a nő e jog igénybevétele esetén volt férjének nevét a házasság felbontása után is megbecsülni tartozik, s így,