Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

28 Magánjog sének útját állják az eljárási szabályok is, mert a névviselés a vétkesség, a vétkesség pedig a kötelék kérdésével elválhatatlan kapcsolatban áll, a felperes vétkessége és az alperes vétlensége nélkül a felek házasságát a H. T. 77. §-ának a) pontja alapján felbontani és az alperest a H. T. 94. §-a értelmében férje nevének megtartására feljogosítani nem lehetett volna, amiből következik, hogy a bontó ítéletnek a név viselését tárgyazó rendelkezésének a megtámadása érinti a kötelék kérdését is, már pedig a házasságot felbontó ítélet ellen a kötelék kérdésében a Pp. 682. §-a szerint perújításnak helye nincs. A b—ikir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta a következő megokolás alapján: A magyar jog szerint a nő a házasságkötés ténye folytán megszerzett egyéb jogokon kívül megszerezte a jogot férje családi nevének viselésére és arra, hogy férjének rangjában és társadalmi állásában osztályrésze legyen, és a nő ezt a házasságkötés ténye folytán megszerzett nevet viselni jogosult még a férj halála miatt, megszűnt házasság után is mindaddig, amíg újból férjhez nem megy anélkül, hogy — bár az állandó ítélkezési gyakorlatban jogszüntető okul elfogadott érdemetlenség' okából a nő az őt férjével szemben megillető tartástól, sőt özvegyi jogától is megfosztható — az általános magánjogi szabályok értelmében ugyanebből az okból férje családi nevétől is megfosztható lenne. ,. Az ugyan igaz, hogy a házassági jogról szóló 1894 : XXXI. tc. a nőnek a névviseléshez való joga kérdésében emez általános magánjogi szabályoktól eltérő kivételes intézkedést tartalmaz, amennyiben a törvény 94. §-ában kimondja, hogy az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti, ámde az ebben a kérdésben speciálisan rendelkező törvénykezési felfogás szerint is kizárólag csak az az elvált nő érdemetlen férje családi nevének viselésére, aki a házasság felbontásában vétkes, míg ugyanannak a törvényhelynek értelmében a házasság felbontásában nem vétkes nő férje nevét tovább is viselni jogosult. Sem az általános magánjogi szabályok, sem az 1894: XXXI. tc. nem nyújtanak tehát jogos alapot ahhoz, hogy a felperes az irányadó tényállás szerint nem vétkes alperessel szemben érdemetlenség okából nevének viselésétől való eltiltását követelhesse. Ámde nemcsak az érvényben levő anyagjogi szabályok akadályai a kereset sikerének, hanem főleg az érvényes alakjogi sza-