Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

«24 Magánjog. 727. közösség megszüntetése után is gyakran meglátogatta az alperesnél lakó gyermekeit, e látogatásai alkalmával azonban az alperest sohasem köszöntötte. A felperes később a bírósághoz fordult, hogy ez az alperest a házassági életközösség helyreállítására végzéssel kötelezze. Ennek a felhívásnak az alperes eleget nem tett, miért is a felperes a H. T. 77. §-ának a) pontja alapján az alperessel kötött házasságának felbontását kéri. A b.—i kir. törvényszék a felperest keresetével elutasította lényegileg abból az okból, hogy a felperes volt az, aki az alperest jogos ok nélkül elhagyta, vele szemben durva sértéseket követett el és a bíróság végzésének kibocsátása előtt meg sem kísérelte azt, hogy az alpereshez békülő szándékkal közeledjék, viselkedéséért tőle bocsánatot kérjen. Ezért az alperes a felperesnek az életközösség visszaállítása iránt előterjesztett kérelmét komolynak nem tekinthette s így az életközösség visszaállítására felhívó végzésnek eleget tenni nem tartozott. A b.—/' kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét indokai alapján helybenhagyta. A m. kir. Kúria a felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A házastárs a H. T. 77. §-ának a) pontja alapján abban az esetben kérheti a házasság felbontását, ha a másik házasfél volt az, aki a házaséletet szándékosan és jogos ok nélkül megbontotta és ha a megbontástól számított 6 hónap elteltével bírói határozattal hívta fel házastársát az életközösség visszaállítására, utóbbi azonban a bírói határozatnak az abban megszabott határidő alatt igazolatlanul nem tett eleget. A jelen perben irányadó tényállás szerint a felperes az 1920. évi április hó 13-án megtudva azt, hogy az alperes a felperes által a gyermekeiknek nyújtandó tartás tárgyában ismételten az árvaszékhez fordult, ezen felháborodva, az alperest arcon köpte, majd a közös lakást elhagyta. Az a körülmény, hogy akkor, mikor a házastársak a felek egyező előadása szerint a közös lakásban már hónapok óta feszült viszonyban éltek, az alperes a gyermekeinek eltartása érdekében az árvaszékhez fordult, még egyáltalában nem szolgálhatott jogos okul arra, hogy a felperes az alperest végleg elhagyja.