Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

82 Hiteljog 643. hanem akkor is, ha a teljesítést az adósra háruló olyan gazdasági okok nehezítik meg, amelyeket az adós a kötelezettség vállalásakor a gondosság legmagasabb foka mellett sem láthatott előre és bekövetkezésük hátrányait nem háríthatta el, — és amely okok a teljesítést csak oly mérvű áldozatok árán tennék lehetővé, amelyek — amellett, hogy a hitelezőt aránytalan előnyökhöz juttatnák, — az adós gazdasági romlására vezetnének. E. H. 1918. évi március hó 8-án P. IV. 4391/1917. szám. Elnök: Beck Hugó kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Bella János kir. kúriai bíró. Tényvázlat: A felperes 1915. május 10-én 1915. évi augusztus-szeptemberi szállításra összesen 15,313 K árban különböző harisnyaárút vett az alperestől. Az alperes nem szállított és e miatt a felperes kártérítés iránt indított keresetet. Az alperes a kereset ellen a többi között azzal védekezett, hogy a teljesítés részéről háború okozta akadályok miatt utólag lehetetlenné vált és ez alapon ő elvállalt kötelezettsége alól felszabadulván, a felperes a nem teljesítés miatt kártérítést nem igényelhet. így előadta az alperes, hogy ő az általa megnevezett több cégtől vett a kereseti harisnyaárúk gyártásához felhasználható fonalat, de az ő eladói a háborúra hivatkozással részben egyáltalán megtagadták a fonal szállítását, részben annak csak bizonyos részét szállították, részben pedig csak felár mellett voltak hajlandók neki a fonalat szállítani, úgy hogy ezen körülmények következtében, valamint azért is, mert a máshonnan esetleg beszerezhető fonal ára időközben négyszeresére is emelkedett, a teljesítés reá nézve úgy gazdaságilag, mint fizikailag lehetetlenné vált. Ezzel szemben a felperesnek az volt az álláspontja, hogy a kereseti ügylet a háború alatt jővén létre, az alperes a teljesítésnek háború-okozta nehézségeire és állítólagos akadályaira. sikerrel annál kevésbbé hivatkozhatik, mert az alperesnek ezekkel az ügylet megkötésekor számolnia kellett. De alaptalan is az alperesnek idevonatkozó állítása és érvelése, mert a teljesítési idő folyamán másoknak tényleg szállított, sőt magasabb áron a felperes részére is kilátásba helyezte bizonyos mennyiség szállítását, — az árú tehát az alperes rendelkezésére állott. Az elsőbíróság az alperest 11,100 K 77 f. kártőke stb. megfizetésére kötelezte. A fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta.