Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

80 Hiteljog 642. Az alperes a keresettel szemben elsősorban azt vitatta, hogy az ügylet megkötése utáni időben kitört háború oly vis majornak tekintendő, amelynél fogva ő a felperessel kötött kereseti szerződést jogosítva volt felbontani. Vitatta továbbá az alperes, hogy különben is a teljesítés részéről lehetetlenné vált azért, mert az 1914. angusztus hóban elrendelt mozgósítás következtében kenderkikészítő telepeiről az áztató munkások hadiszolgálatra lettek behíva, azokat ő másokkal minden igyekezete dacára pótolni nem tudta és ez okból áztatott kendert s ebből folyóan aztán tilolt kendert sem tudott kellő mennyiségben előállítani és azonkívül az előállított kisebb mennyiségű kendert sem tudta vasúti kocsik hiánya miatt elszállítani. A fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletét megváltoztatta és az alperest a kereseti árúnak szállítására kötelezte. Határozat: A kir Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének helyet ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja s a felperest a szerződés teljesítése iránti kereseti kérelmével elutasítja. Indokolás: A fellebbezési bíróság által kifejtett helyes jogi álláspont szerint a peres felek között létrejött szerződés joghatályában fennáll s a felperes annak teljesítését az 1914. évi december hó 30-án teljes joggal követelhette; a teljesítésre irányuló kereseti kérelemnek azonban ennek dacára sem lehetett helyt adni. Ebből a szempontból ugyanis nem hagyható figyelmen kívül az, hogy habár a háború szerződéses kötelmeket önmagában megszüntető erőhatalom jelentőségével s hatásával nem bír is, az eset körülményeihez képest különleges méltánylás tárgyává teendők a háború szükségszerű okozataiként jelentkező azok a nehézségek és akadályok, amelyek adott esetben a szerződésszerű teljesítés lehetőségét a szerződő felek hibáján kívül többé-kevésbbé befolyásolják. Ilyen külön méltánylást igénylő körülményként kell a fenforgó esetben számba venni azt, hogy az 1915. évi október hó 22-én kelt 3,791. M. E. sz. rendelet értelmében az elsőrendű tilolt kender legmagasabb ára métermázsánkint 380 koronában, tehát a kereset alapjául szolgáló szerződésben kikötött 91 K egységárnál 289 koronával nagyobb összegben állapíttatott meg. Ez a különbözet a szerződés tárgyát tevő, egyenkint 10,000 kg.-nyi 25 vágón árunál (950,000 K — 227,500 K) összesen 722,500 koronát tesz ki, ami a szerződéses vételár végösszegét háromszorosan meg-