Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

sz. Részvénytársaság 59 és így az a körülmény, hogy az igazgatóság részére a felmentvény megadatott, még nem zárja ki azt, hogy a felügyelőbizottságtól a felmentvény megtagadtassék. Ebből okszerüleg következik, hogy az igazgatóság tagjait a saját ténykedésük és eljárásuk felett és hasonlóképen a felügyelőbizottság tagjait a saját ténykedésük és eljárásuk felett, a közgyűlésen a szavazati jog meg nem illeti, ellenben a felügyelőbizottság részére adandó felmentvény tárgyában , az igazgatóság tagjai, és viszont az igazgatóság felmentése tekintetében a felügyelőbizottság tagjai szavazati jogaikat érvényesen gyakorolhatják. E. H. 1917. évi május 2-án Rp. IV. 1225 1917. szám. Elnök: Beck Hugó kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Dezső Kálmán kir. kúriai bíró. Tényvázlat: A felperes a Kt. 174. §-a alapján indított keresettel megtámadta és megsemmisíteni kérte az alperes részvénytársaságnak 1914. évi április hó 30-án tartott közgyűlésén a napirend 1. és 3. pontjaira vonatkozóan az alperesi igazgatóság és a felügyelőbizottság részére adott felmentvény tárgyában hozott határozatokat és pedig a többi között azon az alapon, mert ezen határozatok hozatalánál azok elfogadása mellett az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai is, mint részvényesek szavaztak, holott ezek a kérdéses határozatok tekintetében érdekeltek s így azok hozatalánál nem szavazhattak volna, következésképen ezek a szavazatok érvénytelenek. Minthogy pedig az említett határozatok elfogadása mellett, az igazgatóság tagjainak 44 és a felügyelőbizottság tagjainak 5, együttesen tehát 49 szavazatával együtt, összesen csak 225 szavazat, azok elfogadása ellen pedig 180 szavazat adatott le s így ezek a határozatok csak 45-45 szótöbbséggel hozattak; minthogy továbbá a határozatok elfogadása mellett leadott 225-225 szavazatból az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak 49-49 érvénytelen szavazata levonandó, ezeknél fogva, ha csupán az érvényes szavazatokat vesszük számításba, az említett határozatok hozatalánál a részvényesek többsége azok elfogadása ellen szavazván, a határozatok érvénytelenek s így megsemmisítendők. Az elsőbíróság a felperest keresetével elutasította. A másodbíróság az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta a következő indokolással: Habár az e részben kifejlődött bírói joggyakorlat szerint a részvénytársaság közgyűlésén az igazgatóság üzleti jelentésének tudomásul vételére, a zárszámadások helyesnek elismerésére és az