Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

sz. Vétet 93 időre vonatkozóan a változott gazdasági viszonyokhoz mért meg­felelő felemelését és az alperes haszonrészesedésének megfelelő leszállítását az alperestől követelhesse, és az ügyet további tár­gyalás és újabb ítélethozatal végett az elsőbírósághoz visszautasította. Mert köztudomású, hogy a világháború rendkívüli változá­sokat idézett elő a gazdasági viszonyokban' és értékekben már a felperes által megjelölt 1917. január hó 1-je előtt és ezek a változások előreláthatóan a háború befejezése után is legalább annyi ideig megmaradnak, mintahogyaztafelperes keresetében állítja; mert továbbá abból, hogy a felek a kereseti szerződést hosz­szabb időtartamra kötötték és abban a felén túli sérelem miatti kifogásról is kifejezetten lemondottak, nem lehet arra következtetni, hogy a szerződés megkötése alkalmával a világháború okozta rendkívüli változásokat és ezeknek aránytalan nagy mérvét is számításba vették; és végül, mert azon jogelvnél fogva, hogy a háború követ­kezményeinek lehetőleg mindenkit egyaránt kell terhelniök és hogy senkisem kötelezhető oly szerződéses viszony fentartására, amely nyilván és kétségtelenül anyagi romlására vezet, arra a következ­tetésre kell jutni, hogy a felperes a szerződéses kikötéstől eltérőleg az alperestől annak ellenszolgáltatását követelheti, ami a felperes­nek szolgáltatásával arányban áll. Minthogy azonban a felek sem az ellenszolgáltatás feleme­lésének és az alperesi haszonrészesedés leszállításának mérve, sem pedig a felperes által kért árfelemelésnek a szerződéses viszony egyéb adataival való aránya tekintetében és arról sem tárgyaltak, hogy a felperes a háborús viszonyok okozta hátrányt egészben vagy részben és utóbbi esetben méltányos arányban igyekszik-e az alperesre hárítani, ez okból a fellebbezési bíróság az ügyet az elsőbírósághoz visszautasította. Határozat: A kir. Kúria az alperes felülvizsgálati kérelme következtében a fellebbezési bíróság ítéletét feloldja. Indokolás: A kereseti igény jogalapjaként a felperes azt hozta fel, hogy szerződéses kötelezettségeinek a háború folytán reá nézve hátrányosan kialakult termelési viszonyok között a szerződésben meghatározott feltételek mellett eleget tenni nem képes. A háború kitörését megelőzően létrejött kétoldalú szerződések teljesítésének gazdasági lehetetlenülése tekintetében kialakult bírói

Next

/
Thumbnails
Contents