Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

90 Hiteljog 645. fuvarbérek az A) alattiban foglalt kötés létrejöttének a napjától kezdve is emelkedtek, okszerűen következtethető, hogy alperes a faárak állandó emelkedő irányzatának tudatában létesítette a szóbanforgó kötést a felperessel; amiből az folyik, hogy az alperest már csak a rendes kereskedői gondosság kifejtése is annak felismerésére bírhatta, hogy a háborúnak előre nem látható tartama alatt a további áremelkedés kizárva nincs. Ha tehát az alperes mégis létesítette a felperessel a jelzett kötést, akkor az alperes az abban magára vállalt szolgáltatást a faárak további emelkedése ellenére is szerződésszerűen, vagyis az 1915. évi szeptember hó l-ig, a kötésben megállapított vételár mellett teljesíteni lett volna köteles, annyival inkább, mivel a meg nem támadott tényállás szerint ez a szerződésszerű teljesítés az alperesre nézve lehetetlen nem volt. Minthogy azonban az alperes ennek dacára a szerződésnek a keresetbe vett árúmennyiség erejéig való teljesítését megtagadta, alperesnek a saját hibából való szerződésszegése tehát nyilvánvaló, — ugyanő most már a szerződésnek utólagos teljesítésére köteles és az erre a teljesítésre a Kt. 353. §-ának megfelelően irányzott kereset alól nem mentesülhet a fellebbezési bíróság ellentétes értelmű döntése alapjául szolgáló gazdasági lehetetlenülésnek a fellebbezési bíróság ítéletében előadott ama tényállás alapján megállapított utólagos bekövetkezése okából, hogy a kötés tárgyát tevő árúszerződési árúnál időközben emelkedés, mégpedig a hasábfánál 110%-os és a dorongfánál 130°/()-os áremelkedés állott be; mert alperes — a felhívott jogszabály szerint megkövetelt gondosság kifejtése mellett — a szerződés teljesítésének megtagadásakor előre láthatta a faáraknak további emelkedését is; nemcsak, hanem magának az alperesnek abból az előadásából is, mely szerint a fafuvarbérek az ügyletkötés napjától kezdve továbbra is folyton és állandóan emelkedtek, — okszerűen következik, hogy alperes a szerződésszerű teljesítésnek megtagadásakor tudatában volt a faárak akkor is emelkedő irányzatának; az emez irányzat természetszerű következményeként utóbb beállott hátrányosabb gazdasági helyzet nehézségei tehát alperesnek az utólagos teljesítés alól való mentesítése helyes indokául, ugyancsak a felhívott jogszabálynál fogva el nem fogadhatók, mert a jelzett nehézségeket az alperes a szerződésszerű teljesítés által előzetesen elháríthatta