Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

86 Magánjog 444. 444. szám. Aljelzálog- Eredeti érvénytelenség alapján megtámadhatja a jelzálogjoggal jog meg- terhelt ingatlanság tulajdonosa azt az aljelzálogi bejegyzést, mely nem támadása. j0gügyieten alapszik, ha az aljelzálogjog bejegyzésére irányuló kérés időpontjában a jelzálogjoggal biztosított követelés már megszűnt volt. E. H. 1916. évi június hó 16-án Rp. V. 7086/1915. sz. Elnök: Bubla Ferencz kir. kúriai tanácselnök Előadó: Frank Lajos kir. kúriai bíró. Tényvázlat: A s-i 193. sz. tjkvben A. I. alatt foglalt ingatlanokból I-ső rendű felperes illetményére, valamint az ezen telekjegyzőkönyvből lejegyzés következtében alakult s egészben a Il-od r. felperes tulajdonába átment, a s-i 2199. sz. tjkv-ben A. I. és II. alatt foglalt ingatlanokra C. 12. illetve C. 3. alatt B. János javára 60,000 korona tőke és jár. erejéig bekebelezett jelzálogjogra a k-i kir. járásbíróság mint tkvi, hatósághoz 1909. évi december hó 31-én érkezett kérvény folytán alperes javára könyvkivonat alapján 15,937 korona 20 fillér áruhitel tőke erejéig C. 20. illetve C. 5. alatt aljelzálogjog jegyeztetett elő. Felperesek ezen aljelzálogjognak eredeti érvénytelenség alapján leendő kitörlése iránt indítottak keresetet alperes ellen. A kir. törvényszék bizonyítottnak látta azt, hogy elsőrendű felperes azt a 60,000 K. tartozását, amelynek erejéig a jelzálogjog, a felperesek ingatlanaira B. János hitelező javára bekebeleztetett, 1909. évi deczember hó 18-án B. Jánosnak a hitelezőnek kifizette, amiből folyólag a kir. törvényszék úgy találta, hogy B. Jánosnak a követelése, valamint az ennek biztosítására szolgáló jelzálogjog mint járulékos jog az alperes aljelzálogjogának a szerzését megelőzően teljesítés következtében megszűnt. A kir. törvényszék a felperesek kereseti kérelméhez képest alperest annak a tűrésére kötelezte, hogy felperesek az ítélet alapján az illetékes telekkönyvi hatóságnál beadandó kérvény útján az aljelzálogjogot töröltethessék. A kir. törvényszék ítéletének indokolása főként azon nyugodott, hogy igaz ugyan, hogy az osztrák polgári törvénykönyvnek az országbírói értekezlet által hatályban fenntartott 469. §-a szerint a jelzálogjoggal terhelt ingatlan az adósság kifizetése esetén is mindaddig lekötve marad, míg a jelzálogjog a telekkönyvből nem töröltetik, a Tkr. 155. §-a szerint pedig a törlési kereset nem szolgálhat sérelmére annak, aki valamely telekkönyvi jogot a telek-