Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

32 Magánjog 419. számú telekjegyzőkönyvi ingatlanságról az elsőbíróság nem rendelkezett, sőt arról meg sem emlékezett. Az elsőbíróság ítélete ellen a felperes fellebbezvén, az alperes a fellebbezéshez csatlakozott és panaszolta, hogy az elsőbíróság a 927. számú telekjegyzőkönyvi ingatlanról nem rendelkezett, kéri erre is viszontkereseti kérelmét teljesíteni. A sz.—/' kir. törvényszék az alperesi vagyonjogi viszontkeresetet illetőleg kimondja, hogy a következő (itt fel vannak sorolva a közszerzeményi javak' 1 —10. sorszám alatt telekkönyvszerü megjelöléssel) ingatlanok felerészben az alperes és felerészben a felperes tulajdonát képezik; továbbá, hogy a most meghatározott vagyonállagból a felperest illető részt terheli az alperest külön vagyona címén megillető követelése kiegyenlítésére 4000 korona. Indokok: A felek közt vita tárgyát képezte, hogy a makói 12,285. és 18,803. számú telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanok, amelyek szintén a házasság tartama alatt szereztettek és a vétel alkalmával tulajdonjogilag felerészben a feleség, felerészben pedig a férj nevére írattak és ugyancsak a házasság tartama alatt a feleség részéről felerészben a férjnek ajándékoztattak, — a férj külön vagyonát képezik-e, avagy ennek dacára közös szerzeményt képeznek-e? A bíróság e részben úgy találta, hogy miután a házasság tartama alatt szerzett vagyon az egyik házastárs külön vagyonává csak akkor válik, ha kétségtelenül és félreértést kizáró módon a felek ezt akként jelölték meg s ilyennek kívánták tekinteni, vagy pedig a körülmények, amelyek közt az egyik vagy a másik házastárs javára való tulajdonjogi bekebelezés történik, világosan arra mutatnak, — ennélfogva a fennforgó körülmények vizsgálandók meg; ámde a jelen esetben azáltal, hogy az alperes nyilvánvalóan a házasság fennállásának és folytatásának a reményében ruházta át az említett ingatlanoknak őt illető felerészét ajándékozás címén a férjére, ezzel az ajándékozással az átruházott vagyon a férj külön vagyonává nem vált, mert az ajándékozási szerződésből a feleknek arra irányuló akarata, hogy az ingatlan külön vagyonnak tekintessék, ki nem tűnik. Ehhez képest a bíróság az ítélet rendelkező részének megfelelően megállapította és kimondta, hogy az összes ingatlan felerészben az alperesnő, felerészben pedig a férj tulajdonát képezi,