Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

sz. Házassági jog 25 is megmaradtak ama többi ingatlanai, amelyeket részben örökség útján, részben az első házassága ideje alatt vétel útján szerzett, ekként az acsuvai 85. és 329. számú telekjegyzőkönyvekben az alperesek tulajdonába bejegyzett ingatlanok tisztán szerzeményi vagyont képeznek: a kir. törvényszék azok felére a felperesnek, mint házastársnak a tulajdonjogát közszerzemény címén megítélte s a védekezett alpereseket a felperes tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezésének tűréséré kötelezte. Az n.—i kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletének a védekező II. és III. rendű alperesek által fellebbezett marasztaló rendelkezését azzal a kiegészítéssel, hogy a védekező alperesek a felperest a megítélt ingatlanjutalék közös birtokába tartoznak bocsátani, vonatkozóan felhozott indokai alapján és pótindokolással helybenhagyja. Határozat: A kir. Kúria mindkét alsóbíróság ítéletét akként változtatja meg, hogy M. Andor és M. Joszif védekező alpereseket végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy a felperesnek 280 korona tőkét 15 nap alatt fizessenek, ezt meghaladóan a kereseti ingatlanok tulajdona és birtoka iránt támasztott keresetével a felperest a kir. Kúria elutasítja. Indokok: Az alsóbíróságok ítéletében foglalt azt a tényállítást, hogy a védekező alperesek a kereseti ingatlanokat ajándékozás útján szerezték meg, a kir. Kúria is magáévá teszi, de mert a kereseti ingatlanok tulajdonjogát a védekező alperesek közvetlenül szerezték meg s így az örökhagyó ezeknek az ingatlanoknak tulajdonosa nem is volt: a védekező alperesek nem az ingatlanok tulajdonával, hanem az azokért fizetett vételárral lettek megajándékozva, következéskép a felperesnek közszerzeményi igénye nem a kereseti ingatlanok felére, hanem csak az azokért kifizetett vételár felére terjed ki. A keresethez mellékelt és tartalmilag meg nem tagadott adásvételi szerződések szerint a vételárak 190 -j- 150 -f- 220, összesen tehát 560 koronát tettek ki, minélfogva a felperes a kereseti ingatlanokból őt megillető közszerzeményi igényének kielégítése címén csupán ennek az összegnek a felére, vagyis 280 koronára tarthat jogos igényt. 417. szám. A házastársak nincsenek elzárva attól, hogy a közszerzeményi Közszerzevagyont közös megállapodással már a házasság tartama alatt megosszák, mény. ez a megosztás azonban nem járhat annak a hitelezőnek a sérelmével,